Új leletekre bukkantak Stonehenge-nél, amik miatta tudósok szerint új hipotézist kell felállítani azzal kapcsolatban, miért vált jelentős kultikus hellyé.
A világ egyik leghíresebb őskori építménye, mégis alig-alig tudunk biztosat Stonehenge építésének körülményeiről és annak funkciójáról. Ám nemrégiben olyan nagy mennyiségű, kiemelt jelentőségű tárgyi leletre bukkantak a szakemberek, melyek új fényt vetnek arra, hogy az építését megelőző időszakban mire használták a wiltshire-i vidéket, következésképp miért tulajdonítottak olyan fontosságot a helynek kőkorszaki őseink – írta az Index.
Egy mindössze 23 négyzetméteres területen a régészek 35 ezer pattintott kőeszközt és 2500 darab állati eredetű csonttöredéket ástak ki.
A Stonehenge-től alig 2,4 kilométer távolságra levő Blick Meadben – az egyik lelőhelyen – egyebek mellett palából készült nyílhegyet hoztak a felszínre, ami már csak azért is különös, mivel a környéken sehol sem található pala. Tetejébe a nyílhegy ugyan nyugatról, talán Walesből vetődött erre a tájékra, ám kialakításának stílusa alapján inkább a mai délkelet-angliai Hampshire és Sussex vidékéhez köthető.
Első látásra ez zavaró tényezőnek tűnik, ám az ásatás vezetője szerint ez a helyszín egyik lehetséges funkciójához irányít bennünket: „Egyfajta ’pillanatfelvételnek’ foghatjuk fel ezt a tárgyat a különböző helyekről érkező népek találkozásának, az eszmék keveredésének helyéről és idejéről: a nyugat tartott itt kézfogót a kelettel. A többi lelettel együtt meggyőződésünk szerint ez is azt támasztja alá, hogy igen távolról érkeztek ide a különböző törzsek, népcsoportok vadászni, lakmározni és rituális tevékenységüket elvégezni az i. e. 9. és 5. évezred között” - mondta a kutatás vezetője, a Buckinghami Egyetem archeológusa, David Jacques.
Szent vadászterület volt
A Durhami Egyetem szakértői által végzett csontanalízis a helyszín egy másik funkciójára mutathat rá. A csontok több mint fele az akár 800-1000 kilogramm testtömeget is elérő őstuloktól származik. Ilyen nagy állat elejtéséhez több közösségnek össze kellett fognia, és a csorda húsa több száz embernek is elég volt.
„Igencsak meglepő az a fejlemény, hogy az őstulok egy jelentős populációja Stonehenge környékén élt, a tudósok ugyanis eddig nem tudták hová tenni a tényt, hogy miért volt ilyen kevés erdő a területen a mezolitikum idején, illetve később. Az őstulkok azonban köztudomásúlag a természet ’porszívói’, erre a kérdésre tehát ez az egyik lehetséges válasz. Ebből arra következtetünk, hogy a környék az őstulkok szent vadászterülete volt hosszú időn át, mielőtt a mezolitikus kőépítményt létrehozták volna.”
Itt telepedtek le először?
Az ásatások során cölöplyukakra, gödrökre és tűzrakó helyekre is rábukkantak egy az i. e. 4336 és 4246 közötti korszakból származó lelőhelyen. A feltételezések szerint mindez egy ház maradványaira utal: a legrégebbi épületére Stonehenge közelében. „Ez az építmény azt jelzi, hogy nem pusztán úticélként érkeztek ide az emberek, hanem legalább az év egy szakaszában itt is éltek – állítja Jacques. – Éppen az ehhez hasonló feltételek vezettek a ’neolitikus forradalomhoz’, a vadászó-gyűjtögető és a letelepedett életmód közötti átmenethez. Lehet, hogy itt, Stonehenge mellett értek össze a szálak, és a két életforma itt fedte át egymást egy meghatározó időszakon keresztül.”
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
