A magyar munkavállalók fele úgy gondolja, akkor sem találna jobb állást, ha több idegen nyelven beszélne - a cégek elvárásai ugyanakkor ellentmondanak ennek.
A magyarok kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven: 35 százalékuk mondta azt, hogy anyanyelvén kívül még egy, 13 százalékuk pedig azt, hogy két idegen nyelvet sajátított el - derül ki az Eurobarometer 2012-es felméréséből.
Angolul a lakosság mindössze 20 százaléka, németül pedig 18 százaléka beszél társalgási szinten. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanakkor az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az idegen nyelvet beszélők száma, különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul.
A felmérés szerint a magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni. A HVG Állásbörzén megjelenő munkáltatók elvárásai azonban ellentmondanak ennek: a rendezvényen megjelenő 126 szervezet mindössze 8 százaléka nem vár el nyelvtudást a jelentkezőktől.
Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében: az állásbörzén megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál pályázati feltétel. A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll, amely a kiállítók 57 százalékánál - elsősorban a német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégek körében - feltétel a pozíciók jelentős részében. Orosz nyelvtudást a kiállítók 18 százaléka vár el egyes munkakörök betöltéséhez.
A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC (Shared Services Center) szektor is, ahol az elvárt angol- vagy németnyelv-ismeret mellett elsősorban további idegennyelv-tudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet igazán érvényesülni.
A 15. jubileumi HVG Állásbörzét 2014. szeptember 24-én és 25-én, a SYMA Rendezvényközpontban tartják. A belépés ingyenes, regisztrálni az esemény honlapján tudtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
