Tényleg nincs szükség nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?

A magyar munkavállalók fele úgy gondolja, akkor sem találna jobb állást, ha több idegen nyelven beszélne - a cégek elvárásai ugyanakkor ellentmondanak ennek.

  • Eduline
Stiller Ákos

A magyarok kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven: 35 százalékuk mondta azt, hogy anyanyelvén kívül még egy, 13 százalékuk pedig azt, hogy két idegen nyelvet sajátított el - derül ki az Eurobarometer 2012-es felméréséből.

Angolul a lakosság mindössze 20 százaléka, németül pedig 18 százaléka beszél társalgási szinten. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanakkor az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az idegen nyelvet beszélők száma, különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul.

A felmérés szerint a magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni. A HVG Állásbörzén megjelenő munkáltatók elvárásai azonban ellentmondanak ennek: a rendezvényen megjelenő 126 szervezet mindössze 8 százaléka nem vár el nyelvtudást a jelentkezőktől.

Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében: az állásbörzén megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál pályázati feltétel. A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll, amely a kiállítók 57 százalékánál - elsősorban a német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégek körében - feltétel a pozíciók jelentős részében. Orosz nyelvtudást a kiállítók 18 százaléka vár el egyes munkakörök betöltéséhez.

A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC (Shared Services Center) szektor is, ahol az elvárt angol- vagy németnyelv-ismeret mellett elsősorban további idegennyelv-tudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet igazán érvényesülni.

A 15. jubileumi HVG Állásbörzét 2014. szeptember 24-én és 25-én, a SYMA Rendezvényközpontban tartják. A belépés ingyenes, regisztrálni az esemény honlapján tudtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.