Tényleg nincs szükség nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?

A magyar munkavállalók fele úgy gondolja, akkor sem találna jobb állást, ha több idegen nyelven beszélne - a cégek elvárásai ugyanakkor ellentmondanak ennek.

  • Eduline
Stiller Ákos

A magyarok kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven: 35 százalékuk mondta azt, hogy anyanyelvén kívül még egy, 13 százalékuk pedig azt, hogy két idegen nyelvet sajátított el - derül ki az Eurobarometer 2012-es felméréséből.

Angolul a lakosság mindössze 20 százaléka, németül pedig 18 százaléka beszél társalgási szinten. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanakkor az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az idegen nyelvet beszélők száma, különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul.

A felmérés szerint a magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni. A HVG Állásbörzén megjelenő munkáltatók elvárásai azonban ellentmondanak ennek: a rendezvényen megjelenő 126 szervezet mindössze 8 százaléka nem vár el nyelvtudást a jelentkezőktől.

Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében: az állásbörzén megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál pályázati feltétel. A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll, amely a kiállítók 57 százalékánál - elsősorban a német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégek körében - feltétel a pozíciók jelentős részében. Orosz nyelvtudást a kiállítók 18 százaléka vár el egyes munkakörök betöltéséhez.

A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC (Shared Services Center) szektor is, ahol az elvárt angol- vagy németnyelv-ismeret mellett elsősorban további idegennyelv-tudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet igazán érvényesülni.

A 15. jubileumi HVG Állásbörzét 2014. szeptember 24-én és 25-én, a SYMA Rendezvényközpontban tartják. A belépés ingyenes, regisztrálni az esemény honlapján tudtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.