A magyar munkavállalók fele úgy gondolja, akkor sem találna jobb állást, ha több idegen nyelven beszélne - a cégek elvárásai ugyanakkor ellentmondanak ennek.
A magyarok kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven: 35 százalékuk mondta azt, hogy anyanyelvén kívül még egy, 13 százalékuk pedig azt, hogy két idegen nyelvet sajátított el - derül ki az Eurobarometer 2012-es felméréséből.
Angolul a lakosság mindössze 20 százaléka, németül pedig 18 százaléka beszél társalgási szinten. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanakkor az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt az idegen nyelvet beszélők száma, különösen a fiatalabb és iskolázottabb korosztály körében. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-ben már 13,6 százaléka beszélt angolul.
A felmérés szerint a magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni. A HVG Állásbörzén megjelenő munkáltatók elvárásai azonban ellentmondanak ennek: a rendezvényen megjelenő 126 szervezet mindössze 8 százaléka nem vár el nyelvtudást a jelentkezőktől.
Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében: az állásbörzén megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál pályázati feltétel. A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll, amely a kiállítók 57 százalékánál - elsősorban a német érdekeltségű vagy erre a nyelvterületre szolgáltató, illetve exportáló cégek körében - feltétel a pozíciók jelentős részében. Orosz nyelvtudást a kiállítók 18 százaléka vár el egyes munkakörök betöltéséhez.
A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC (Shared Services Center) szektor is, ahol az elvárt angol- vagy németnyelv-ismeret mellett elsősorban további idegennyelv-tudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet igazán érvényesülni.
A 15. jubileumi HVG Állásbörzét 2014. szeptember 24-én és 25-én, a SYMA Rendezvényközpontban tartják. A belépés ingyenes, regisztrálni az esemény honlapján tudtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
