A helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, az iskolai nyelvoktatásról szóló kutatás – amelyről mi is beszámoltunk itt – rávilágított arra, hogy az óraszámok alapján nemzetközi összehasonlításban jól állunk, „viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek tudását”.
„Mi most minden szakképzési centrumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek plusz százhúsz órát vehessenek igénybe nyelvtanulásra” – mondta, hozzátéve: az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a másik fontos szempont a csoportbontás kérdése. „A felmérés arra is rámutatott, hogy a szakgimnáziumokban nem jellemző a gyerekek tudásszintje szerinti csoportbontás, holott ez csupán szervezési kérdés. Ezen mindenképpen változtatni fogunk a jövőben. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a szakképzési centrumokban” - magyarázta.
A felsőoktatási felvételi 2020-as szigorításáról – csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznek – azt mondta, „erre a helyzetre készülni kell, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a plusz százhúsz óra nyelvtanulásra. Emellett szükség van arra is, hogy a két tanítási nyelvű képzést erősítsük. Véleményem szerint azoknak a diákoknak, akik egyetemre akarnak menni, ez a változás nem jelenthet majd leküzdhetetlen akadályt”.
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
