Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné – mondta a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, az iskolai nyelvoktatásról szóló kutatás – amelyről mi is beszámoltunk itt – rávilágított arra, hogy az óraszámok alapján nemzetközi összehasonlításban jól állunk, „viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek tudását”.
„Mi most minden szakképzési centrumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek plusz százhúsz órát vehessenek igénybe nyelvtanulásra” – mondta, hozzátéve: az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a másik fontos szempont a csoportbontás kérdése. „A felmérés arra is rámutatott, hogy a szakgimnáziumokban nem jellemző a gyerekek tudásszintje szerinti csoportbontás, holott ez csupán szervezési kérdés. Ezen mindenképpen változtatni fogunk a jövőben. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a szakképzési centrumokban” - magyarázta.
A felsőoktatási felvételi 2020-as szigorításáról – csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznek – azt mondta, „erre a helyzetre készülni kell, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a plusz százhúsz óra nyelvtanulásra. Emellett szükség van arra is, hogy a két tanítási nyelvű képzést erősítsük. Véleményem szerint azoknak a diákoknak, akik egyetemre akarnak menni, ez a változás nem jelenthet majd leküzdhetetlen akadályt”.
Furcsa ötlet, mégis foglalkoznak vele: mi lenne, ha két nyelv helyett egyet tanulnának a diákok?
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
