Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné – mondta a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, az iskolai nyelvoktatásról szóló kutatás – amelyről mi is beszámoltunk itt – rávilágított arra, hogy az óraszámok alapján nemzetközi összehasonlításban jól állunk, „viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek tudását”.
„Mi most minden szakképzési centrumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek plusz százhúsz órát vehessenek igénybe nyelvtanulásra” – mondta, hozzátéve: az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a másik fontos szempont a csoportbontás kérdése. „A felmérés arra is rámutatott, hogy a szakgimnáziumokban nem jellemző a gyerekek tudásszintje szerinti csoportbontás, holott ez csupán szervezési kérdés. Ezen mindenképpen változtatni fogunk a jövőben. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a szakképzési centrumokban” - magyarázta.
A felsőoktatási felvételi 2020-as szigorításáról – csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznek – azt mondta, „erre a helyzetre készülni kell, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a plusz százhúsz óra nyelvtanulásra. Emellett szükség van arra is, hogy a két tanítási nyelvű képzést erősítsük. Véleményem szerint azoknak a diákoknak, akik egyetemre akarnak menni, ez a változás nem jelenthet majd leküzdhetetlen akadályt”.
Furcsa ötlet, mégis foglalkoznak vele: mi lenne, ha két nyelv helyett egyet tanulnának a diákok?
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
