Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné – mondta a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, az iskolai nyelvoktatásról szóló kutatás – amelyről mi is beszámoltunk itt – rávilágított arra, hogy az óraszámok alapján nemzetközi összehasonlításban jól állunk, „viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek tudását”.
„Mi most minden szakképzési centrumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek plusz százhúsz órát vehessenek igénybe nyelvtanulásra” – mondta, hozzátéve: az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a másik fontos szempont a csoportbontás kérdése. „A felmérés arra is rámutatott, hogy a szakgimnáziumokban nem jellemző a gyerekek tudásszintje szerinti csoportbontás, holott ez csupán szervezési kérdés. Ezen mindenképpen változtatni fogunk a jövőben. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a szakképzési centrumokban” - magyarázta.
A felsőoktatási felvételi 2020-as szigorításáról – csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznek – azt mondta, „erre a helyzetre készülni kell, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a plusz százhúsz óra nyelvtanulásra. Emellett szükség van arra is, hogy a két tanítási nyelvű képzést erősítsük. Véleményem szerint azoknak a diákoknak, akik egyetemre akarnak menni, ez a változás nem jelenthet majd leküzdhetetlen akadályt”.
Furcsa ötlet, mégis foglalkoznak vele: mi lenne, ha két nyelv helyett egyet tanulnának a diákok?
Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.