A gamma-sugárzás kitörések itt szállnak el körülöttünk, de a kisebbekkel szemben egyelőre védve vagyunk. Azonban semmit sem tehetnénk, ha egy jól megtermett nyaláb találná telibe a Földet.
A gamma-sugárzás egy rendkívül magas frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mely körül vesz minket az univerzumban. Olyan nagy energiájú, hogy ionizálni tud részecskéket, azaz bizonyos részecskealkotókat szakíthat le - képzelhetjük, hogy ez milyen hatással lehet egy emberi DNS-re.
A Kurtzgesagt a megszokott módon, rendkívül színesen és közérthetően magyarázza el animált videójában a sugárzás hatásait, keletkezésének körülményeit.
Naponta átlagosan 1-1 kisebb sugárnyaláb találja el Földünket, ám ezek oly távolról érkeznek, esetleg oly gyengék, hogy a bolygónk mágneses mezeje és a légkör képes ártalmatlanítani a sugarakat. Van azonban két olyan keletkezési módja a sugárzásnak ami ellen semmit sem tehetünk: két neutroncsillag összeolvadásakor keletkező robbanásakor, valamint egy szupernova-robbanáskor keletkezhet akkora energiájú nyaláb, amely teljesen elseperhetné a földi életet.
Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó
A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.
A narráció azonban igyekszik megnyugtatni minket, hogy ennek a bekövetkezése rendkívül ritka, hiszen közel is kellene lennie egy robbanásnak, valamint pontosan el kellene találnia. Feltételezések szerint is csak 450 millió éve történhetett hasonló a bolygónkkal, ami a fajok 85-90 százalékának pusztulásához vezetett. Sikerült megnyugodni?
A legszebb az egészben, hogy egy tőlünk 4000 fényévre felrobbanó szupernova nyalábja, mire ideér már 100 fényévnyire szélesedhet, ezeket viszont lehetetlenség előre észlelni, hiszen a fény sebességével érkeznek. Lényegében mikor meglátnánk, hogy baj van, már el is söpört minket. További vidám részletek a videóban, amit a felirat bekapcsolásával ajánlunk.
Reméljük ezt a cikket még sikerült elolvasnotok!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
