A gamma-sugárzás kitörések itt szállnak el körülöttünk, de a kisebbekkel szemben egyelőre védve vagyunk. Azonban semmit sem tehetnénk, ha egy jól megtermett nyaláb találná telibe a Földet.
A gamma-sugárzás egy rendkívül magas frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mely körül vesz minket az univerzumban. Olyan nagy energiájú, hogy ionizálni tud részecskéket, azaz bizonyos részecskealkotókat szakíthat le - képzelhetjük, hogy ez milyen hatással lehet egy emberi DNS-re.
A Kurtzgesagt a megszokott módon, rendkívül színesen és közérthetően magyarázza el animált videójában a sugárzás hatásait, keletkezésének körülményeit.
Naponta átlagosan 1-1 kisebb sugárnyaláb találja el Földünket, ám ezek oly távolról érkeznek, esetleg oly gyengék, hogy a bolygónk mágneses mezeje és a légkör képes ártalmatlanítani a sugarakat. Van azonban két olyan keletkezési módja a sugárzásnak ami ellen semmit sem tehetünk: két neutroncsillag összeolvadásakor keletkező robbanásakor, valamint egy szupernova-robbanáskor keletkezhet akkora energiájú nyaláb, amely teljesen elseperhetné a földi életet.
Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó
A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.
A narráció azonban igyekszik megnyugtatni minket, hogy ennek a bekövetkezése rendkívül ritka, hiszen közel is kellene lennie egy robbanásnak, valamint pontosan el kellene találnia. Feltételezések szerint is csak 450 millió éve történhetett hasonló a bolygónkkal, ami a fajok 85-90 százalékának pusztulásához vezetett. Sikerült megnyugodni?
A legszebb az egészben, hogy egy tőlünk 4000 fényévre felrobbanó szupernova nyalábja, mire ideér már 100 fényévnyire szélesedhet, ezeket viszont lehetetlenség előre észlelni, hiszen a fény sebességével érkeznek. Lényegében mikor meglátnánk, hogy baj van, már el is söpört minket. További vidám részletek a videóban, amit a felirat bekapcsolásával ajánlunk.
Reméljük ezt a cikket még sikerült elolvasnotok!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
