Okosan élj, mert bármikor megsüthet minket az univerzum - videó
A gamma-sugárzás kitörések itt szállnak el körülöttünk, de a kisebbekkel szemben egyelőre védve vagyunk. Azonban semmit sem tehetnénk, ha egy jól megtermett nyaláb találná telibe a Földet.
Eduline
Kurtzgesagt
A gamma-sugárzás egy rendkívül magas frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mely körül vesz minket az univerzumban. Olyan nagy energiájú, hogy ionizálni tud részecskéket, azaz bizonyos részecskealkotókat szakíthat le - képzelhetjük, hogy ez milyen hatással lehet egy emberi DNS-re.
A Kurtzgesagt a megszokott módon, rendkívül színesen és közérthetően magyarázza el animált videójában a sugárzás hatásait, keletkezésének körülményeit.
Naponta átlagosan 1-1 kisebb sugárnyaláb találja el Földünket, ám ezek oly távolról érkeznek, esetleg oly gyengék, hogy a bolygónk mágneses mezeje és a légkör képes ártalmatlanítani a sugarakat. Van azonban két olyan keletkezési módja a sugárzásnak ami ellen semmit sem tehetünk: két neutroncsillag összeolvadásakor keletkező robbanásakor, valamint egy szupernova-robbanáskor keletkezhet akkora energiájú nyaláb, amely teljesen elseperhetné a földi életet.
A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.
A narráció azonban igyekszik megnyugtatni minket, hogy ennek a bekövetkezése rendkívül ritka, hiszen közel is kellene lennie egy robbanásnak, valamint pontosan el kellene találnia. Feltételezések szerint is csak 450 millió éve történhetett hasonló a bolygónkkal, ami a fajok 85-90 százalékának pusztulásához vezetett. Sikerült megnyugodni?
A legszebb az egészben, hogy egy tőlünk 4000 fényévre felrobbanó szupernova nyalábja, mire ideér már 100 fényévnyire szélesedhet, ezeket viszont lehetetlenség előre észlelni, hiszen a fény sebességével érkeznek. Lényegében mikor meglátnánk, hogy baj van, már el is söpört minket. További vidám részletek a videóban, amit a felirat bekapcsolásával ajánlunk.
Reméljük ezt a cikket még sikerült elolvasnotok!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
