Okosan élj, mert bármikor megsüthet minket az univerzum - videó

A gamma-sugárzás kitörések itt szállnak el körülöttünk, de a kisebbekkel szemben egyelőre védve vagyunk. Azonban semmit sem tehetnénk, ha egy jól megtermett nyaláb találná telibe a Földet.

  • Eduline
Kurtzgesagt

A gamma-sugárzás egy rendkívül magas frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mely körül vesz minket az univerzumban. Olyan nagy energiájú, hogy ionizálni tud részecskéket, azaz bizonyos részecskealkotókat szakíthat le - képzelhetjük, hogy ez milyen hatással lehet egy emberi DNS-re.

A Kurtzgesagt a megszokott módon, rendkívül színesen és közérthetően magyarázza el animált videójában a sugárzás hatásait, keletkezésének körülményeit.

Naponta átlagosan 1-1 kisebb sugárnyaláb találja el Földünket, ám ezek oly távolról érkeznek, esetleg oly gyengék, hogy a bolygónk mágneses mezeje és a légkör képes ártalmatlanítani a sugarakat. Van azonban két olyan keletkezési módja a sugárzásnak ami ellen semmit sem tehetünk: két neutroncsillag összeolvadásakor keletkező robbanásakor, valamint egy szupernova-robbanáskor keletkezhet akkora energiájú nyaláb, amely teljesen elseperhetné a földi életet.

Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó

A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.

A narráció azonban igyekszik megnyugtatni minket, hogy ennek a bekövetkezése rendkívül ritka, hiszen közel is kellene lennie egy robbanásnak, valamint pontosan el kellene találnia. Feltételezések szerint is csak 450 millió éve történhetett hasonló a bolygónkkal, ami a fajok 85-90 százalékának pusztulásához vezetett. Sikerült megnyugodni?

A legszebb az egészben, hogy egy tőlünk 4000 fényévre felrobbanó szupernova nyalábja, mire ideér már 100 fényévnyire szélesedhet, ezeket viszont lehetetlenség előre észlelni, hiszen a fény sebességével érkeznek. Lényegében mikor meglátnánk, hogy baj van, már el is söpört minket. További vidám részletek a videóban, amit a felirat bekapcsolásával ajánlunk.

Reméljük ezt a cikket még sikerült elolvasnotok!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.