A gamma-sugárzás kitörések itt szállnak el körülöttünk, de a kisebbekkel szemben egyelőre védve vagyunk. Azonban semmit sem tehetnénk, ha egy jól megtermett nyaláb találná telibe a Földet.
A gamma-sugárzás egy rendkívül magas frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses sugárzás, mely körül vesz minket az univerzumban. Olyan nagy energiájú, hogy ionizálni tud részecskéket, azaz bizonyos részecskealkotókat szakíthat le - képzelhetjük, hogy ez milyen hatással lehet egy emberi DNS-re.
A Kurtzgesagt a megszokott módon, rendkívül színesen és közérthetően magyarázza el animált videójában a sugárzás hatásait, keletkezésének körülményeit.
Naponta átlagosan 1-1 kisebb sugárnyaláb találja el Földünket, ám ezek oly távolról érkeznek, esetleg oly gyengék, hogy a bolygónk mágneses mezeje és a légkör képes ártalmatlanítani a sugarakat. Van azonban két olyan keletkezési módja a sugárzásnak ami ellen semmit sem tehetünk: két neutroncsillag összeolvadásakor keletkező robbanásakor, valamint egy szupernova-robbanáskor keletkezhet akkora energiájú nyaláb, amely teljesen elseperhetné a földi életet.
Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó
A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.
A narráció azonban igyekszik megnyugtatni minket, hogy ennek a bekövetkezése rendkívül ritka, hiszen közel is kellene lennie egy robbanásnak, valamint pontosan el kellene találnia. Feltételezések szerint is csak 450 millió éve történhetett hasonló a bolygónkkal, ami a fajok 85-90 százalékának pusztulásához vezetett. Sikerült megnyugodni?
A legszebb az egészben, hogy egy tőlünk 4000 fényévre felrobbanó szupernova nyalábja, mire ideér már 100 fényévnyire szélesedhet, ezeket viszont lehetetlenség előre észlelni, hiszen a fény sebességével érkeznek. Lényegében mikor meglátnánk, hogy baj van, már el is söpört minket. További vidám részletek a videóban, amit a felirat bekapcsolásával ajánlunk.
Reméljük ezt a cikket még sikerült elolvasnotok!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
