A felsőfokú képzés túlsúlyának káros munkaerő-piaci következményeire, elsősorban a szakmunkáshiány növekedésére figyelmeztetett hétfőn a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag e. V.) német ipari és kereskedelmi kamara elnöke, Eric Schweitzer a Ruhr Nachrichten lapnak adott interjúban.
Rámutatott: a felsőfokú képzés évek óta tartó támogatása odavezetett, hogy "eresztékeiben repedeznek már a túlzsúfolt előadótermek, miközben a vállalatok nem találnak szakmunkástanoncokat". A szakmunkásképzésben országszerte betöltetlen helyek vannak. "Németországot gazdasági bázisként helyrehozhatatlan kár érheti emiatt. A felsőfokú képzés elharapódzását minden áron meg kell fékezni" - fogalmazott.
A DIHK tagvállalatai 2013-ban ez elnök elmondása szerint 4,5 százalékkal kevesebb szakmunkástanonc szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, 330 ezer helyett 315 ezret. "Abszurd dolog a vállalatokat még ezzel is terhelni" - jelentette ki a DIHK elnöke. A munkaerőpiac "elfelsőfokúsítása" akár a munkanélküliség növekedéséhez is vezethet, miután bizonyos végzettségekre egyszerűen nincsen elegendő kereslet - mondta. Megjegyezte: a felsőfokú tanulmányokat megkezdőknek ráadásul 25 százaléka - a mérnöki szakokon egyenesen 50 százaléka - nem is jut el a diploma megszerzéséig.
A DGB (Deutsche Gewerkschaftsbund) német szakszervezeti szövetség alelnöke, Elke Hannack viszont "délibábnak" nevezte a DIHK szakmunkástanuló-hiányról felhozott adatait. "A hivatalos statisztikák szerint 84 ezer fiatal kezdené meg azonnal a szakmunkásképzést, de csak 33 ezer 500 hely áll rendelkezésükre" - mondta.
A vállalatoknak már mindössze csak hét százaléka vesz fel szakmunkásképzésre általános iskola felső tagozatát végzett fiatalokat. A szakmáknak közel fele egyébként is gyakorlatilag bezárult előttük. "Ha a szakmunkásképzés zuhanórepülésbe került, akkor annak nem az az oka, hogy elszabadult volna a felsőfokú képzés, hanem az, hogy a vállalatok hozzászoktak a minőségi választékhoz, és az általános iskolát végzetteknek már esélyt sem adnak" - szögezte le Elke Hannack.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
