Német iparkamara: "már repedeznek a túlzsúfolt előadótermek"

A felsőfokú képzés túlsúlyának káros munkaerő-piaci következményeire, elsősorban a szakmunkáshiány növekedésére figyelmeztetett hétfőn a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag e. V.) német ipari és kereskedelmi kamara elnöke, Eric Schweitzer a Ruhr Nachrichten lapnak adott interjúban.

  • MTI
túry

Rámutatott: a felsőfokú képzés évek óta tartó támogatása odavezetett, hogy "eresztékeiben repedeznek már a túlzsúfolt előadótermek, miközben a vállalatok nem találnak szakmunkástanoncokat". A szakmunkásképzésben országszerte betöltetlen helyek vannak. "Németországot gazdasági bázisként helyrehozhatatlan kár érheti emiatt. A felsőfokú képzés elharapódzását minden áron meg kell fékezni" - fogalmazott. 

A DIHK tagvállalatai 2013-ban ez elnök elmondása szerint 4,5 százalékkal kevesebb szakmunkástanonc szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, 330 ezer helyett 315 ezret. "Abszurd dolog a vállalatokat még ezzel is terhelni" - jelentette ki a DIHK elnöke. A munkaerőpiac "elfelsőfokúsítása" akár a munkanélküliség növekedéséhez is vezethet, miután bizonyos végzettségekre egyszerűen nincsen elegendő kereslet - mondta. Megjegyezte: a felsőfokú tanulmányokat megkezdőknek ráadásul 25 százaléka - a mérnöki szakokon egyenesen 50 százaléka - nem is jut el a diploma megszerzéséig. 

A DGB (Deutsche Gewerkschaftsbund) német szakszervezeti szövetség alelnöke, Elke Hannack viszont "délibábnak" nevezte a DIHK szakmunkástanuló-hiányról felhozott adatait. "A hivatalos statisztikák szerint 84 ezer fiatal kezdené meg azonnal a szakmunkásképzést, de csak 33 ezer 500 hely áll rendelkezésükre" - mondta. 

 A vállalatoknak már mindössze csak hét százaléka vesz fel szakmunkásképzésre általános iskola felső tagozatát végzett fiatalokat. A szakmáknak közel fele egyébként is gyakorlatilag bezárult előttük. "Ha a szakmunkásképzés zuhanórepülésbe került, akkor annak nem az az oka, hogy elszabadult volna a felsőfokú képzés, hanem az, hogy a vállalatok hozzászoktak a minőségi választékhoz, és az általános iskolát végzetteknek már esélyt sem adnak" - szögezte le Elke Hannack.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.