Minden roma vizsgázó befejezte az általános iskolát Bagon

Hosszú kihagyás után fejezték be az általános iskolát a felnőttek.

  • Eduline
BAGázs Közhasznú Egyesület / Facebook

a Felnőttoktatás program összes tanulója kiválóan teljesített, bezsebeltük a vizsgáztató tanárok dicséreteit, és nagyon sok jó jegyet gyűjtöttünk. Ketten ezzel a vizsgával befejezték általános iskolai tanulmányaikat, a többiek pedig felsőbb osztályba léptek. Gratulálunk, és nagyon köszönjük a felkészítő önkéntes tanárok munkáját, nektek pedig a drukkolást! :) Februárban pedig folytatjuk.

- írja büszkén a BAGázs egyesület a Facebook-on. A közelmúltban az Abcúg mutatta be riportjában a bagi felnőttoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű, többnyire roma származású tanuló sikereit.

A csoport minden tagja sikeres vizsgát tett, így megszerezték általános iskolás végzettségüket a nagy kihagyás ellenére is. A csoport még tanuló tagjai között egyesek 50 évesen is az általános végzettségért hajtanak.

Ahol sok a roma diák, onnan azonnal viszik a szülők a gyerekeiket

A falusi iskolák szegregálódása már akkor megindul, ha csak azt hiszik a szülők, hogy veszélybe került az oktatás minősége, de a roma diákok számában is van vízválasztó. Ha az iskolákban tanuló diákok 40-50 százalékát eléri a roma, illetve cigány származású diákok száma, akkor megindul az iskola szegregációja, a nem roma szülők elviszik gyerekeiket egy másik iskolába - írja Kiss Márta kutatása és saját gyűjtése alapján az .

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.