Mennyit lehet keresni nyári munkával?

Nyelvismerettel, szakmai tudással találhatnak a legkönnyebben munkát a nyári hónapokban a diákok - derült ki...

  • MTI
MTI - Balázs Attila

Nyelvismerettel, szakmai tudással találhatnak a legkönnyebben munkát a nyári hónapokban a diákok - derült ki Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) az MTI-hez eljuttatott összegzéséből.

Az órabérek nagyon eltérőek, a fővároshoz képest a kisebb városokban, falvakban nemcsak kevesebb ajánlat közül lehet választani, hanem a keresetek is alacsonyabbak.

Mint írták, a minimálbér a legjellemzőbb, a munkák 70-75 százalékáért bruttó 564 forintot fizetnek óránként. Irodai és szakmai munkakörökben 600-1000 forint/óra a munkabér, a gyakornoki programokban pedig 130-150 ezer forintot lehet keresni havonta.

A nyelvismerettel, szakmai tudással a legkönnyebb elhelyezkedni, és többnyire az ilyen elvárásokat támasztó munkákért kínálják a legjobb fizetéseket. Ha valaki ezek birtokában van, Budapesten 1000-1500 forintot is kereshet óránként, és szinte egész évben talál magának feladatokat. A programozók iránt különösen nagy a kereslet, ráadásul munkájukat otthonról is végezhetik.

Akik magas szinten beszélnek egy-két idegen nyelvet és szívesen fordítanak, azok esetében vidéken a 800-900 forintos órabérek jónak számítanak, miközben a kevesebb ismeretet igénylő munkáknál 200-300 forinttal alacsonyabb összegre lehet számítani.

Szinte mindig keresnek embereket árufeltöltői, bolti eladói és betanított kisegítői munkára, többnyire a minimálbérért. Nagyjából ennyit fizetnek a szórólapozásért, mezőgazdasági munkákért, pakolásért és egyéb könnyű fizikai munkákért is.

Adminisztratív és hostess állások is akadnak szinte egész évben, ezekért általában 600-800 forintot fizetnek óránként, csakúgy, mint az ügyfélszolgálatos és telemarketinges feladatokért, amelyek szintén népszerűek.

Szerződés nélkül nem szabad elkezdeni a munkát

Hangsúlyozták: 16 év alatt csak szünidőben lehet dolgozni, a 16 és 18 év közötti fiatalok nem vállalhatnak éjszakai műszakot, és a 18 évnél fiatalabbak csak szülői hozzájárulással dolgozhatnak. Iskolaszövetkezeteknél alapvető feltétel a nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszony, szükség van érvényes diákigazolványra, illetve iskolalátogatási vagy hallgatóijogviszony-igazolásra.

Ahhoz, hogy a diákok nyári munkája törvényes legyen, előbb a munkaszerződést vagy a megbízási szerződést kell aláírni. Ezért azt javasolják, hogy senki ne kezdje meg a munkát, ha a munkáltató egy-két nappal későbbre ígéri a szerződés aláírását.

A jogszabály szerint a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét és a munkaviszony időtartamát. Ez utóbbi lehet határozott vagy határozatlan idejű. Nyári munka esetén ez mindenképpen határozott idejű, hiszen egy-két hónapig tarthat. 

 Az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig és egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napra létesíthető. Fiatal munkavállalók esetében figyelni kell arra is, hogy éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el esetükben. A napi munkaidejük a nyolc órát nem haladhatja meg.

Magyarországon az iskolaszövetkezetek évente mintegy 130 ezer nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó, a munkatapasztalat-szerzést is elősegítő pénzkereseti lehetőséget.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.