Mennyit lehet keresni diploma nélkül?

Az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó...

  • MTI
Stiller Ákos

Az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó dolgozók, az előbbiek átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, míg az utóbbiaké átlagosan 325.300 - közölte a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu internetes bérfelmérés legújabb eredményei alapján.

A felmérés eredményeit összefoglaló közlemény szerint a főiskolai papír 13 százalékkal ér kevesebbet a munkaerőpiacon az egyeteminél: az ilyen végzettséggel rendelkező munkavállalók havi 282.700 forintot keresnek.

Tavaly is az általános iskolai végzettség ért a legkevesebbet, 113.000 forintot, sőt, 2011-ben 11 százalékkal csökkent az ilyen végzettséggel rendelkező dolgozók átlagbére. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlagbérében is 2 százalékos visszaesés történt: jelenleg 132 ezer forint a bérük. Az OKJ végzettség 2010-hez hasonlóan az elmúlt év során is havi 164 ezer forintot ígért. A felsőbb végzettségek esetében 2, illetve 6 százalékos növekedés volt látható az átlagfizetések területén 2010-hez képest.

A közleményben megjegyzik, nem mindegy, hány éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a munkavállaló. A Fizetesek.hu szerint egyetemi diplomások például 6-10 év után kapják a legtöbbet, több mint havi 400 ezer forintot, pályakezdőként viszont 245 ezer forintra számíthatnak. A 3-5, valamint a több mint 10 éves munkatapasztalat havi 355 ezer forintot ér.

A főiskolai diploma pályakezdőként 217 ezer forintot jelenthet, a 332 ezer forintos csúcs pedig szintén 6-10 év után érhető el. A 10, valamint a 3-5 év ez esetben 300 ezer forintos bért jelent. Az érettségizettek pályakezdőként havi 140 ezer forintra, 6-10 után pedig 176 ezer forintra számíthatnak. 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.