Mennyit lehet keresni diploma nélkül?

Az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó...

  • MTI
Stiller Ákos

Az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó dolgozók, az előbbiek átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, míg az utóbbiaké átlagosan 325.300 - közölte a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu internetes bérfelmérés legújabb eredményei alapján.

A felmérés eredményeit összefoglaló közlemény szerint a főiskolai papír 13 százalékkal ér kevesebbet a munkaerőpiacon az egyeteminél: az ilyen végzettséggel rendelkező munkavállalók havi 282.700 forintot keresnek.

Tavaly is az általános iskolai végzettség ért a legkevesebbet, 113.000 forintot, sőt, 2011-ben 11 százalékkal csökkent az ilyen végzettséggel rendelkező dolgozók átlagbére. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlagbérében is 2 százalékos visszaesés történt: jelenleg 132 ezer forint a bérük. Az OKJ végzettség 2010-hez hasonlóan az elmúlt év során is havi 164 ezer forintot ígért. A felsőbb végzettségek esetében 2, illetve 6 százalékos növekedés volt látható az átlagfizetések területén 2010-hez képest.

A közleményben megjegyzik, nem mindegy, hány éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a munkavállaló. A Fizetesek.hu szerint egyetemi diplomások például 6-10 év után kapják a legtöbbet, több mint havi 400 ezer forintot, pályakezdőként viszont 245 ezer forintra számíthatnak. A 3-5, valamint a több mint 10 éves munkatapasztalat havi 355 ezer forintot ér.

A főiskolai diploma pályakezdőként 217 ezer forintot jelenthet, a 332 ezer forintos csúcs pedig szintén 6-10 év után érhető el. A 10, valamint a 3-5 év ez esetben 300 ezer forintos bért jelent. Az érettségizettek pályakezdőként havi 140 ezer forintra, 6-10 után pedig 176 ezer forintra számíthatnak. 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.