Másfél évszázados fotókon az utolsó szamurájok

A 19. század második felében készültek a képek.

  • Eduline

A szamurájok japánban 1000 környékén jelentek meg, a középkor végére pedig már az uralkodásba is beleszólásuk volt a különleges szabályokat és becsületkódexet követő harcosoknak.

A 19. századra azonban – ahogy véget ért a feudalizmus Japánban – elvesztették jelentőségüket a szamurájok, és már csak jelképes szerepük maradt a társadalomban.

A Mashable Retronaut rovatában bemutatott képek a 19. század második felében készültek, miután az addig elszigetelt ország megnyitotta kikötőit a nemzetközi hajóforgalom előtt. Így az utolsó harcosokat örökítették meg.

Rare hand-colored photos of Japanese samurai in the late 1800s

Eddig nem látott 56-os fotók kerültek elő.

Eredeti fotókon az oroszországi forradalom.

Napóleon egykori katonáiról is készültek fényképek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.