Meglepő adatok: minden második hároméves nyomkodja az okostelefont

Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyerekek 42 százaléka rendszeresen használ valamilyen okoseszközt, és kisiskolás korra ez a szám 89 százalékra nő.

  • Eduline
pixabay

A felmérés szerint, amelyet az NN Biztosító megbízásából az NRC készített, a magyar szülők közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük napi szinten használ valamilyen okoseszközt. A felmérés szerint a kisgyermekek 38 százaléka már 3 éves kor alatt elkezdi az okostelefon-használatot, döntően még szórakozási céllal, főleg a szülők eszközeit használva.

NN Biztosító

A 3 és 6 év közötti életkorban már 61 százalék az okostelefonozó gyermekek aránya, a 7-10 éves kisiskolás korosztálynak pedig a 89 százaléka használ vagy tabletet vagy okostelefont. Ebben az életkorban már kiegyenlítődik az egyes felhasználási területek között a szórakozás és az ismeretszerzés aránya.

A felmérés szerint a szülők többsége az iskolakezdés időszakát, vagyis a 6-7 éves kort tartja optimálisnak az okoseszközök használatának bevezetésére: éppen azt az életszakaszt, amikor a gyermekek érdeklődése egyre inkább az ismeretszerzés felé fordul és ekkortól válik jellemzőbbé a saját eszközhasználat is. A kutatás arra is rámutatott, hogy 10-ből 6 szülő érzi úgy, hogy az internet és az okoseszközök segítik a gyereket a tanulásban, az új ismeretek megszerzésében, ezért fontosnak tartják, hogy szülői felügyelettel már egészen fiatal korban megismerkedhessenek ezekkel.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.