250 interaktív mesét tölthettek le ingyen ezen a hétvégén
250 interaktív mesét lehet ingyen letölteni a hétvégén, ugyanis most ünnepli harmadik szülinapját a BOOKR Kids.
Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyerekek 42 százaléka rendszeresen használ valamilyen okoseszközt, és kisiskolás korra ez a szám 89 százalékra nő.

A felmérés szerint, amelyet az NN Biztosító megbízásából az NRC készített, a magyar szülők közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekük napi szinten használ valamilyen okoseszközt. A felmérés szerint a kisgyermekek 38 százaléka már 3 éves kor alatt elkezdi az okostelefon-használatot, döntően még szórakozási céllal, főleg a szülők eszközeit használva.

A 3 és 6 év közötti életkorban már 61 százalék az okostelefonozó gyermekek aránya, a 7-10 éves kisiskolás korosztálynak pedig a 89 százaléka használ vagy tabletet vagy okostelefont. Ebben az életkorban már kiegyenlítődik az egyes felhasználási területek között a szórakozás és az ismeretszerzés aránya.
A felmérés szerint a szülők többsége az iskolakezdés időszakát, vagyis a 6-7 éves kort tartja optimálisnak az okoseszközök használatának bevezetésére: éppen azt az életszakaszt, amikor a gyermekek érdeklődése egyre inkább az ismeretszerzés felé fordul és ekkortól válik jellemzőbbé a saját eszközhasználat is. A kutatás arra is rámutatott, hogy 10-ből 6 szülő érzi úgy, hogy az internet és az okoseszközök segítik a gyereket a tanulásban, az új ismeretek megszerzésében, ezért fontosnak tartják, hogy szülői felügyelettel már egészen fiatal korban megismerkedhessenek ezekkel.
250 interaktív mesét lehet ingyen letölteni a hétvégén, ugyanis most ünnepli harmadik szülinapját a BOOKR Kids.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.