Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból.
A kerekasztalt 2013-ban hozta létre Balog Zoltán kormányzati és civil szereplőkkel. Deklarált célja az volt, hogy különböző oktatási helyzeteket megvizsgálva tegyen javaslatot a szegregáció felszámolására. A jó szándékúnak hangzó kezdeményezés azonban a gyakorlatban nemigen működött, ugyanis a civil szereplők véleményét lesöpörték az asztalról. Legalábbis erre utal, hogy a kerekasztaltól több civil képviselő távozott már, így Heindl Péter és Mohácsi Erzsébet – írta a hvg.hu.
L. Ritók Nóra is többször utalt rá, hogy nem látja értelmét a munkának, de eddig bízott abban, hogy előbb-utóbb meghallgatják a civilek véleményét is. Mint írta Facebook-bejegyzésében, rosszul érintette, hogy a megbeszéléseken folyton a pozitívumokat hangsúlyozták, amikor ő a terepen egyáltalán nem tapasztalata ezeket a változásokat.
A hvg.hu-nak elmondta, úgy véli, minden terepen dolgozó látja, hogy a mai rendszer a szegénységben élő cigány szülők megvezethetőségére és ennek kihasználására építve ad teret a szegregációnak. Szerinte majdnem fölösleges egy antiszegregációs rendelet, amikor az egyházi iskolák a szabad iskolaválasztással párosulva megoldják ezt törvényesen, évről évre nagyobb számban szegregálva a földrajzilag hozzájuk legközelebb eső állami iskolákat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
