Kik a közép-kelet-európai régió legnagyobb koponyái?

Az idén először összeállították a közép-kelet-európai régió innovátorainak százas listáját, ahová nyolc magyar került fel. Az innovátorok átlagéletkora 34 év, a legfiatalabbjuk viszont csak 17 éves és középiskolába jár.

  • Eduline

A New Europe 100-as listát a Res Publica, a Google, a Visegrádi Alap, a Financial Times és több tucat közép- és kelet-európai intézmény állította össze - írja a Kreatív. A listán olyan emberek és csoportok szerepelnek, akik iparágukban valamilyen új technológiai megoldással rukkoltak elő, és munkájukkal pozitív hatással vannak a gazdaságra, a tudományra, a kultúrára és a helyi közösségekre.

A New Europe 100 még egy infografikát is készített arról, hány éves korukban álltak munkába a lista szereplői és milyen munkakört töltöttek be.

Mikor és milyen munkát szereztek először Közép-Kelet-Európa legnagyobb innovátorai?
NE100.org

A lista legfiatalabbja a lengyel Joanna Jurek. A 17 éves, középiskolás diáklány a nanotechnológia, a kémia, a gyógyszerészet és a biológia területén kutat, és a rák kezelésében ért el szép eredményeket a Varsói Egyetem támogatásával. A listára összesen nyolc magyar került fel, ezzel Magyarország a régió negyedik leginnovatívabb országa lett: Anka Márton, a LogMeIn alapítója, Árvai Péter, a Prezi vezérigazgatója, Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője, Fehér Gyula, a Ustream technológiai igazgatója, Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, Léderer Sándor, a K-Monitor vezérigazgatója, Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, és Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezérigazgatója. Milliárdosok iskolája: mit tanultak a világ leggazdagabb emberei?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.