Az idén először összeállították a közép-kelet-európai régió innovátorainak százas listáját, ahová nyolc magyar került fel. Az innovátorok átlagéletkora 34 év, a legfiatalabbjuk viszont csak 17 éves és középiskolába jár.
A New Europe 100-as listát a Res Publica, a Google, a Visegrádi Alap, a Financial Times és több tucat közép- és kelet-európai intézmény állította össze - írja a Kreatív. A listán olyan emberek és csoportok szerepelnek, akik iparágukban valamilyen új technológiai megoldással rukkoltak elő, és munkájukkal pozitív hatással vannak a gazdaságra, a tudományra, a kultúrára és a helyi közösségekre.
A New Europe 100 még egy infografikát is készített arról, hány éves korukban álltak munkába a lista szereplői és milyen munkakört töltöttek be.
A lista legfiatalabbja a lengyel Joanna Jurek. A 17 éves, középiskolás diáklány a nanotechnológia, a kémia, a gyógyszerészet és a biológia területén kutat, és a rák kezelésében ért el szép eredményeket a Varsói Egyetem támogatásával. A listára összesen nyolc magyar került fel, ezzel Magyarország a régió negyedik leginnovatívabb országa lett: Anka Márton, a LogMeIn alapítója, Árvai Péter, a Prezi vezérigazgatója, Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője, Fehér Gyula, a Ustream technológiai igazgatója, Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, Léderer Sándor, a K-Monitor vezérigazgatója, Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, és Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezérigazgatója. Milliárdosok iskolája: mit tanultak a világ leggazdagabb emberei?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
