Tanfolyamok munkanélkülieknek: még mindig kevesen tanulnak az állam pénzén

A munkanélküliek alig több mint hat százaléka vett részt állami vagy európai uniós pénzből indított képzésen 2012 első felében - a tanfolyamok jelentős része közmunkára készíti fel az álláskeresőket, a nők pedig eleve kevesebb tanfolyam közül választhatnak, a hiányszakmák többsége ugyanis kemény fizikai munkát követel.

  • Czervan Andrea
Képzések munkanélkülieknek. A nők rosszul járnak
hvg.hu

Kettős helyzet alakult ki az álláskeresőknek indított tanfolyamok piacán: kevés munkanélküli tanulhat az állam pénzén, a hiányszakmákra felkészítő képzések egy részére azonban még így sincs elég jelentkező, míg a legnépszerűbb szakképesítéseket adó tanfolyamokon tíz-húszszoros a túljelentkezés.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 első nyolc hónapjában az álláskeresők átlagos létszáma 478 600 volt – ezzel egy időben összesen 31 285 munkanélküli vett részt állami vagy uniós pénzből szervezett tanfolyamokon, vagyis az álláskeresők mindössze 6,4 százalék szerezhetett végzettséget ingyen.

„2011-ben sokkal kevesebb olyan pályázatra jelentkezhettek a magánkézben lévő felnőttképzési intézmények, amelyek álláskeresőknek szóló tanfolyamok szervezéséről szóltak, és a korábban megkötött szerződéseket is felülbírálták” – mondta az eduline-nak Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, aki szerint a csökkenés hátterében a költségvetési megszorítások állnak, de az is nehezíti a cégek helyzetét, hogy a tanfolyamok egy része közmunkára készít fel, ezeket pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló Türr István Képző és Kutató Intézet szervezi.

Van, amire túl sok, van, amire túl kevés a jelentkező

A munkaügyi központok intenzív, legalább heti húszórás tanfolyamokat szerveznek álláskeresők, valamint olyan alkalmazottak számára, akiknek a munkahelye veszélybe került. A hiányszakmákra felkészítő képzéseket a munkaügyi központok ajánlják fel az álláskeresőknek, elsősorban azoknak, akiknek alacsony az iskolai végzettsége. Emellett vannak olyan támogatott képzések, amelyekre a munkaügyi központ keretszámot határoz meg: ezekre a támogatott helyekre felvételiznek az álláskeresők.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint változó az érdeklődés: míg a nem fizikai munkára felkészítő tanfolyamokon többszörös a túljelentkezés, addig a hiányszakmákban nem jellemző a tülekedés. „Van, amikor egy 25 fős tanfolyamon csak tíz-tizenkét fő jön össze, ennyi résztvevővel alig éri meg elindítani a képzést” – mondta.

Tanfolyamokon tanuló álláskeresők száma, 2012. január-augusztus
Férfi16 679
14 606

Pályakezdő7 519

Alapfokú iskolai végzettségű8 722

50 év feletti4 014

Összesen31 285

A fizikai és nem fizikai szakmákra felkészítő tanfolyamok aránya körülbelül azonos: ez azt jelenti, hogy a nők számára a képzések fele azonnal kiesik. 2011-ben és 2012 első nyolc hónapjában eleve kevesebb nő tanult, mint férfi: 14 606-an, míg a férfiak száma 16 679 volt.

Az „aranykorszaknak” régen vége

Lakos István szerint a legtöbb képzést az 1994 utáni néhány évben, illetve 2007 és 2009 között indították, az Európai Unió pénzügyi támogatásával hirdettek tanfolyamokat szakképesítéssel nem rendelkezőknek. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke úgy becsüli, akkor az intézmények bevételének tíz-tizenöt százalékát adták a munkaügyi központok által meghirdetett képzések, de volt olyan képzőcentrum is, amely csak álláskeresők oktatásával foglalkozott – az elmúlt években ezek kerültek a legnagyobb bajba.

Az eduline-nak nyilatkozó álláskeresőknek az oktatók azt mondták: örülhetnek, hogy még idén elkezdték a képzést, arra számítanak ugyanis, hogy 2013-tól kevesebben tanulhatnak majd a képzések óraszámemelése miatt. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása miatt a nem iskolarendszerű, hanem tanfolyami formában induló képzések óraszámát az eddigi két-háromszorosára emelnék, Lakos István szerint ez azt jelenti, hogy egy korábban három-négy hónapos tanfolyam akár egy évig is tarthat, így a képzések drágábbak lesznek. „Az óraszámemelés még érthető is lenne, de a tananyag mennyisége nem nőtt, a legtöbb szakma nem igényel ilyen hosszú felkészítést” – mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

Az oktatók szerint azért is kérdés, 2013-ban egyáltalán indulnak-e álláskeresőknek szóló tanfolyamok, mert a résztvevők a képzés első napjától az utolsó vizsga napjáig nettó 43 080-71 800 forint közötti „keresetpótló juttatást” is kapnak - ha pedig hosszabb lesz a tanfolyam, több hónapon keresztül kell utalni a plusz juttatást is.

A szakképzési hozzájárulás szabályainak megváltoztatása miatt egyébként is szorult helyzetbe került felnőttképző intézmények vezetői arra számítanak, a 2013-as év több oktatócentrum számára a véget jelenti majd. Lakos István szerint már az idén több, kifejezetten felnőttképzéssel foglalkozó céget számoltak fel, a bedőlő cégek száma jövőre drasztikusan növekedhet. Attól tartanak, hogy a magasabb óraszámok miatt a „fizetős” képzésekre is kevesebben jelentkeznek majd.

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu

Nem várnak csodára a NOKS-dolgozók: aláírásgyűjtésbe kezdtek

Újabb akciót indít a Pedagógusok Szakszervezetének Országos NOKS Tagozata a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók béremeléséért. A kormány már jelezte, hogy jön a bérrendezés, annak mértékéről és időpontjáról azonban egyelőre nem közöltek részleteket.