A munkanélküliek alig több mint hat százaléka vett részt állami vagy európai uniós pénzből indított képzésen 2012 első felében - a tanfolyamok jelentős része közmunkára készíti fel az álláskeresőket, a nők pedig eleve kevesebb tanfolyam közül választhatnak, a hiányszakmák többsége ugyanis kemény fizikai munkát követel.
Kettős helyzet alakult ki az álláskeresőknek indított tanfolyamok piacán: kevés munkanélküli tanulhat az állam pénzén, a hiányszakmákra felkészítő képzések egy részére azonban még így sincs elég jelentkező, míg a legnépszerűbb szakképesítéseket adó tanfolyamokon tíz-húszszoros a túljelentkezés.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 első nyolc hónapjában az álláskeresők átlagos létszáma 478 600 volt – ezzel egy időben összesen 31 285 munkanélküli vett részt állami vagy uniós pénzből szervezett tanfolyamokon, vagyis az álláskeresők mindössze 6,4 százalék szerezhetett végzettséget ingyen.
„2011-ben sokkal kevesebb olyan pályázatra jelentkezhettek a magánkézben lévő felnőttképzési intézmények, amelyek álláskeresőknek szóló tanfolyamok szervezéséről szóltak, és a korábban megkötött szerződéseket is felülbírálták” – mondta az eduline-nak Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, aki szerint a csökkenés hátterében a költségvetési megszorítások állnak, de az is nehezíti a cégek helyzetét, hogy a tanfolyamok egy része közmunkára készít fel, ezeket pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló Türr István Képző és Kutató Intézet szervezi.
Van, amire túl sok, van, amire túl kevés a jelentkező
A munkaügyi központok intenzív, legalább heti húszórás tanfolyamokat szerveznek álláskeresők, valamint olyan alkalmazottak számára, akiknek a munkahelye veszélybe került. A hiányszakmákra felkészítő képzéseket a munkaügyi központok ajánlják fel az álláskeresőknek, elsősorban azoknak, akiknek alacsony az iskolai végzettsége. Emellett vannak olyan támogatott képzések, amelyekre a munkaügyi központ keretszámot határoz meg: ezekre a támogatott helyekre felvételiznek az álláskeresők.
A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint változó az érdeklődés: míg a nem fizikai munkára felkészítő tanfolyamokon többszörös a túljelentkezés, addig a hiányszakmákban nem jellemző a tülekedés. „Van, amikor egy 25 fős tanfolyamon csak tíz-tizenkét fő jön össze, ennyi résztvevővel alig éri meg elindítani a képzést” – mondta.
| Tanfolyamokon tanuló álláskeresők száma, 2012. január-augusztus | |
| Férfi | 16 679 |
| Nő | 14 606 |
| Pályakezdő | 7 519 |
| Alapfokú iskolai végzettségű | 8 722 |
| 50 év feletti | 4 014 |
| Összesen | 31 285 |
A fizikai és nem fizikai szakmákra felkészítő tanfolyamok aránya körülbelül azonos: ez azt jelenti, hogy a nők számára a képzések fele azonnal kiesik. 2011-ben és 2012 első nyolc hónapjában eleve kevesebb nő tanult, mint férfi: 14 606-an, míg a férfiak száma 16 679 volt.
Az „aranykorszaknak” régen vége
Lakos István szerint a legtöbb képzést az 1994 utáni néhány évben, illetve 2007 és 2009 között indították, az Európai Unió pénzügyi támogatásával hirdettek tanfolyamokat szakképesítéssel nem rendelkezőknek. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke úgy becsüli, akkor az intézmények bevételének tíz-tizenöt százalékát adták a munkaügyi központok által meghirdetett képzések, de volt olyan képzőcentrum is, amely csak álláskeresők oktatásával foglalkozott – az elmúlt években ezek kerültek a legnagyobb bajba.
Az eduline-nak nyilatkozó álláskeresőknek az oktatók azt mondták: örülhetnek, hogy még idén elkezdték a képzést, arra számítanak ugyanis, hogy 2013-tól kevesebben tanulhatnak majd a képzések óraszámemelése miatt. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása miatt a nem iskolarendszerű, hanem tanfolyami formában induló képzések óraszámát az eddigi két-háromszorosára emelnék, Lakos István szerint ez azt jelenti, hogy egy korábban három-négy hónapos tanfolyam akár egy évig is tarthat, így a képzések drágábbak lesznek. „Az óraszámemelés még érthető is lenne, de a tananyag mennyisége nem nőtt, a legtöbb szakma nem igényel ilyen hosszú felkészítést” – mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.
Az oktatók szerint azért is kérdés, 2013-ban egyáltalán indulnak-e álláskeresőknek szóló tanfolyamok, mert a résztvevők a képzés első napjától az utolsó vizsga napjáig nettó 43 080-71 800 forint közötti „keresetpótló juttatást” is kapnak - ha pedig hosszabb lesz a tanfolyam, több hónapon keresztül kell utalni a plusz juttatást is.
A szakképzési hozzájárulás szabályainak megváltoztatása miatt egyébként is szorult helyzetbe került felnőttképző intézmények vezetői arra számítanak, a 2013-as év több oktatócentrum számára a véget jelenti majd. Lakos István szerint már az idén több, kifejezetten felnőttképzéssel foglalkozó céget számoltak fel, a bedőlő cégek száma jövőre drasztikusan növekedhet. Attól tartanak, hogy a magasabb óraszámok miatt a „fizetős” képzésekre is kevesebben jelentkeznek majd.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
