Szigorítottak a jogosítványszerzés feltételein: így változtak a szabályok

Több ponton módosítottak a jogosítványszerzés szabályain az elmúlt hónapokban - összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.

  • Eduline

Fazekas István

Életkori határok

Változtak az életkori határok: a B kategória esetében forgalmi vizsgát 17 éves kortól, KRESZ-vizsgát pedig a 17. születésnapotok előtt három hónappal tehettek először. Az A kategóriás jogosítvány megszerzését 21 helyett 24 éves korhoz kötik. A többi kategóriáról itt találtok részletes információkat.

KRESZ-vizsga: egy éven belül le kell tenni

Januárban újabb szabályon változtattak. A KRESZ-tanfolyam megkezdésétől számított kilenc hónapon belül el kell menni az elméleti vizsgára. Ha elsőre nem sikerül, még próbálkozhattok, de a tanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül le kell tennetek a vizsgát, különben újra kell kezdenetek a tanfolyamot. Erről itt olvashattok részletesebben.

Legalább 580 kilométert kell vezetni

Tavaly augusztus óta nemcsak a gyakorlati tanfolyam időtartamát  határozzák meg (ez a 30 óra), hanem azt is, hogy hány kilométert kell levezetnetek. 580 kilométer az elvárás, ezt sok esetben csak akkor lehet teljesíteni, ha pótórákat vesztek. Mennyibe kerül a KRESZ- és a gyakorlati tanfolyam? Az árakról itt olvashattok.

Könnyebb motoros jogosítványt szerezni

Amennyiben már meglévő motoros jogosítvánnyal szeretnétek magasabb kategóriájú, szintén motoros engedélyt szerezni, és még nem telt el két év az előző KRESZ-vizsgátok óta, megússzátok az elméleti képzést és a vizsgát. Erről itt olvashattok részletesebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.