Ilyen jövőt terveznek maguknak a tizenévesek: a külföldi munkavállalás is sima ügy

A fiatalok 67 százaléka úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön - derül ki a BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felméréséből.

  • Eduline
Shutterstock

A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A legnépszerűbb képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományi és az orvosi. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen - derül ki a kutatásból.

BT / Medián

A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön.

BT / Medián

52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.

BT / Medián

Mit gondoltok mennyi az ideális fizetés? Egy kutatásból most kiderül

A British Telecommunications ismertette a Medián új országos felmérését, amiben a 14-25 éves korosztályt (az ún. „Z" generációt) mérték fel. A fiatalok olyan kérdésekre válaszoltak, hogy milyennek látják a saját jövőjüket és a hazai társadalmi, gazdasági folyamatok alakulását a következő 10 évben, és kiderült: rengetegen terveznek külföldi munkavállalást.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.