A kormány csak olyan szakképzést támogat, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves "rátanulással" érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.
A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.
Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. Ezért a kabinet csak olyan szakképzést támogat - magyarázta -, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves "rátanulással" érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük.
A kormányfő szerint nem kell egy teljesen új dolgot kitalálniuk, mert "Magyarországon egyszer már volt olyan, hogy valaki elment szakiskolába, néhány évet dolgozott, felnőtt fejjel leérettségizett, aztán még elmehetett egyébként akár főiskolára is". "Modern körülmények között, nem kommunista alapon", hanem európai, polgári alapon újra kell szervezni ezt az 1990 előtti rendszert - mondta.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
