Így akarja átalakítani a szakképzést Orbán: "nem kommunista alapon"

A kormány csak olyan szakképzést támogat, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves "rátanulással" érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

  • MTI
MTI / EPA / Julien Warnand

A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.

Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. Ezért a kabinet csak olyan szakképzést támogat - magyarázta -, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves "rátanulással" érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük.

A kormányfő szerint nem kell egy teljesen új dolgot kitalálniuk, mert "Magyarországon egyszer már volt olyan, hogy valaki elment szakiskolába, néhány évet dolgozott, felnőtt fejjel leérettségizett, aztán még elmehetett egyébként akár főiskolára is". "Modern körülmények között, nem kommunista alapon", hanem európai, polgári alapon újra kell szervezni ezt az 1990 előtti rendszert - mondta.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.