Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Magyarországon is egyre inkább elterjedt, hogy Halloween idején (október 31.) horrorbulikat, filmvetítéseket és egyéb tematikus programokat szerveznek. Ha a hétvége hűvös estéit mégis inkább otthon töltenétek, de a borzongásról nem akartok lemondani, olvassatok! Ajánlunk öt igazán jó könyvet a műfaj mestereitől.
Stephen King: Tortúra
Stephen King 1987-ben írta meg a Tortúrát, miután előző könyve miatt a rajongók kikezdték az akkor már világhírű szerzőt. King még a negatív kritikából is ihletet merített. A sztori dióhéjban annyi, hogy egy író a hegyekben balesetet szenved, és pechére a legőrültebb rajongója talál rá. Annie az írót rabszolgájaként tartja házában, és írásra kényszeríti a kiszolgáltatott művészt távol minden segítségtől.

Ira Levin 1967-es regénye, a Rosemary gyermeke igazi klasszikus. A fiatal Rosemary férjével egy baljós házba költözik, ami tele van nagyon furcsa idős emberekkel. A nő ijesztő hangokat hall, férje azonban karrierje miatt egyre kevésbé törődik felesége aggodalmaival. Egy napon aztán kiderül, a fiatal nő gyermeket vár, az ijesztő lakók pedig egyre inkább gondját szeretnék viselni a kismamának. Rosemary lassan rádöbben, hogy miért ennyire készségesek a szomszédok.
Bram Stoker: Drakula
Mindenki ismeri Bram Stoker leghíresebb művét, a Drakulát, de valószínűleg csak kevesen olvasták a könyvet. A történet szerint az angol ügyvéd, Jonathan Harker Erdélybe érkezik, miután meghívást kap egy rejtélyes gróftól, akiről kiderül, hogy emberi vérrel táplálkozik. Bár Harker megmenekül a Kárpátokból, a gróf Angliába is követi. A könyv érdekessége, hogy a főszereplők levelezésén keresztül ismerheti meg az olvasó a történetet, ettől pedig még izgalmasabb az egész.
Stephen King: Ragyogás
Stephen King annyira meghatározó a műfajban, hogy elkerülhetetlen, hogy a Tortúrán kívül a Ragyogást is figyelmetekbe ajánljuk. Egy családapa gondnoki állást vállal egy coloradói szállodában, amit hónapokra elzár a külvilágtól a tél. Vele tart felesége, és látnoki képességű kisfia is. A kissrác különleges készségével egyre több furcsaságot fedez fel, amik között egészen ijesztőek is vannak. A könyvet első oldalától az utolsóig végigkíséri a feszültség.
Robert Merle: Madrapur
A Madrapur nem klasszikus horror, így kissé kilóg a sorból, viszont a félelem az egyik fő motívuma, így ebből a szempontból ide illik. Robert Merle regényében egy gép tart Párizsból Madrapurba, a felszállás után aztán az utazás egyre rejtélyesebbé válik. Az utasokat előbb kifosztják, majd kiderül, hogy a gépen még pilóta sincs. A repülő néha leszáll, néhányan kiszállnak, de senki sem tudja, mi lesz velük, ahogy azt sem, merre járnak. Egyre kevesebben maradnak, és senki sem tudja, hová tartanak, de arra lassan rájönnek, hogy Madrapur nem létezik, úti céljuk pedig csak az ismeretlen lehet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.