Milliomos exgyakornokok: milyen út vezet a vezérigazgatói székhez?

Sokak számára a kötelező szakmai gyakorlat csak nyűg, ám egy jó választás az egész karriereteket megalapozhatja. Ma már bőven akad példa arra, miért érdemes komolyan venni a szakmai gyakorlatot.

  • Eduline
AFP / DPA / Bernd Von Jutrczenka

Ursula Burns, a Xerox vezérigazgatója talán a legismertebb a világon azok közül, akik gyakornokként kezdték, majd ugyanannál a cégnél a csúcson kötöttek ki. Burns nagyon szegény családban nőtt fel, majd elvégezte az egyetemet, és gyakornoknak állt a Xeroxnál. Ott folyamatosan lépkedett felfelé a ranglétrán, majd 2010-ben ő lett az első afroamerikai nő, aki egy, a Forbes 500-as listáján szereplő cég vezére lett.

Bár itthon nagyvállalati vezetővé nem vált még gyakornok - vagy nem tudunk róla -, egyre több ilyen pozícióból induló dolgozó ragad meg egy-egy vállalatnál, és lép feljebb. Éberfi Zsuzsanna például utolsó egyetemi szigorlatának napján kezdte meg a gyakornoki munkáját a Telekomnál, ahol azóta is dolgozik. Először humánerőforrás területén dolgozott ilyen státuszban, aztán ott is maradt a cégnél, és jelenleg nagyvállalati ügyfelekkel foglalkozik.

A ranglétra alján kezdték - de nem ragadtak ott

Visszatérve a külföldi példákra: a Hill Holiday CEO-ja az a Karen Kaplan, aki a cégnél gyakornokként kezdte, ráadásul saját bevallása szerint már az elejétől fogva folyamatosan emlékeztették arra kollégái, hogy ő van a ranglétra legalján. Kitartó munkával végül elérte, hogy a csúcsra jusson a reklámügynökségnél, mely szinte csak világszerte ismert cégeknek dolgozik.

A nagy kísérlet

Néhány éve a BBC Knowledge Million Dollar Intern című dokumentum sorozatában fiatal koruk ellenére is nagyon sikeres vállalkozókat mutatott be. Haldokló kis üzletekbe küldték őket - gyakornokoknak álcázva. A kísérletből kiderült: egy üzlethez értő, jó érzékű fiatal gyakornokként is lehet egy cég megmentője és felvirágoztatója, előbb-utóbb a főnökök is felfigyeltek az ötleteikre. A sorozatból kiderült, egyáltalán nem lehetetlen nagyban gondolkodni akkor sem, ha gyakornokként csak a teafőzést bízzák az emberre.

 

Persze semmi sem garantálja, hogy egy gyakornoki program később évekre vagy évtizedekre szóló munkakapcsolat alapja lesz, még mindig jobban néz ki az önéletrajz releváns szakmai előmenetellel.

Schäffer Beáta business coach az Eduline-nak számolt be egy már-már mesésnek mondható karrierről. Egy korábbi kollégája excel-táblázatokat kezelni érkezett egy céghez két hétre. Mindez 2000-ben történt, azóta már ő a szervezet regionális marketingigazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.