Friss: ennyit keres az átlag magyar a statisztikák szerint

A KSH közölte a ropogós adatokat.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Novemberben a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Októberben 5,4 százalékkal nőttek a bruttó és 7,0 százalékkal a nettó átlagkeresetek.

A családi kedvezményt is figyelembe véve 197 200 forintra becsülhető a novemberi nettó átlagkereset - fűzte hozzá a jelentés.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset meghaladta a 300 ezer forintot, a nettó pedig átlépte a 200 ezer forintos küszöböt, és 10,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vállalkozásoknál 7,1 százalékkal nőttek a bruttó és 8,7 százalékkal a nettó keresetek, míg a költségvetési szférában foglalkoztatottaknál 10,5, illetve 12,2 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése tavaly novemberben.

A keresetek növekedését az egyszeri, nem rendszeres prémiumok, jutalmak novemberi kifizetése némileg megdobta.

Ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni: itt vannak a fizetések
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.