Forradalmasíthatja a vulkánok kutatását egy magyar-japán találmány

Százszor könnyebbé tettek egy mérőműszert, amivel ráadásul pontosabb adatokat is kaphatnak a vulkánok belsejében zajló folyamatokról.

  • eduline/mti
MTI/EPA/Mario Ruiz

Nem feltétlen magyar kutatóktól várnánk el, hogy a vulkánkutatásban tegyenek nagy előrelépéseket, de a diagnosztika felől megközelítve már érthető a siker. Japán kuatókkal összefogva az MTA kutatói egy müontomográfot tökéletesítettek, mely alkalmas a vulkánok belsejében zajló folyamatok feltérképezésére.

Hogy mi is a müon? A világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására a Föld légkörében keletkező, nagy energiájú részecskék. Egy müon nagyjából kétszázszor súlyosabb egy elektronnál, de energiája alkalmassá teszi arra, hogy több száz méter mélyre hatoljon a kőzetrétegekbe. Az eljárás látszólag nem bonyolult: a müonok sugárzása adott, így arra nem kell külön energiát fordítani, viszont a vulkánokon olyan pozícióba kell helyezni a műszert, ahol befoghatják a kőzeteken áthatoló sugárzást. Valahogy így:

Tom Tam

Ezeke a műszerek azonban eddig hatalmasak voltak, 1 tonna körüli súllyal. A Tokiói Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Varga Dezső által vezetett MTA "Lendület" Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportja által kivitelezett műszer azonban sokkal kisebb, könnyebb és olcsóbb, mint a jelenleg rendelkezésre állók. A terepen számos helyen elhelyezhetők különösebb gond nélkül.

A REGARD Csoport tagjai már 2010 óta végeznek kutatásokat a müontomográffal: Surányi Gergely irányításával hazai barlangokban keresnek ismeretlen járatokat és mesterséges üregek szerkezetét is vizsgálták. A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus - amelyen a japán és a magyar tudósok együtt dolgoznak - ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára - tette hozzá Barnaföldi Gergely Gábor.

Az eljárást - ha nem is ezzel a műszerrel - de alkalmazták már a gízai piramisok "átvilágítására", de hasonló elven vizsgálnak teherrakományokat is a vámhatóságok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.