Ezért érdemes mindenkinek regényeket olvasnia

Akik olvasnak regényeket, sokkal nyitottabban gondolkodnak, kevésbé van szükségük bizonyos témákban a leegyszerűsítésekre, és jobb döntéseket hoznak.

  • Eduline
pixabay.com

A University of Toronto három kutatója jutott az eredményre, miután elvégeztek egy kísérletet 100 hallgatóval.

A csoport egyik fele tanulmányt olvasott, a másik fele pedig egy elbeszélést. Ezután megmérték, mennyire igazak rájuk olyan állítások, mint például „nem szeretem a bizonytalan helyzeteket”, vagy hogy „nem szeretem az olyan kérdéseket, amikre többféle válasz is adható”.

A teszt után az derült ki, hogy akik a fiktív történeteket olvasták, sokkal kevésbé érezték szükségét az egyértelműségnek, és jobban el tudták fogadni a bizonytalanságot, mint azok, akik a tanulmányokat olvasták.

A kutatást végzők a Salon című amerikai lapnak elmondták, az eredményeik bizonyítják, hogy a humán tárgyak oktatását nem érdemes elhanyagolni, hiszen ezek növelhetik az emberi éleslátást, és szélesíthetik a látókörüket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.