Ezeknek a friss diplomásoknak nem lesz könnyű állást találni

A legkönnyebben állást találó pályakezdők után most azt néztük meg, kiknek tart a legtovább az elhelyezkedés. Íme, ez derült ki a diplomás-pályakövetési adatokból.

  • Eduline
A társadalomtudományi szakokon végzetteknek tart a legtovább az álláskeresés: öt hónapig
Shutterstock

A természet-, bölcsész-, agrár- és társadalomtudományi diplomával rendelkezőknek tart a legtovább az álláskeresés a 2013-as diplomás-pályakövetési adatokat összegző tanulmány szerint. A 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzett pályakezdőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük. A természettudományi, bölcsész- és agrárszakosoknak kicsit több mint négy és fél hónapra, a társadalomtudományi diplomásoknak pedig kicsit több mint öt hónapra volt szükségük, hogy megtalálják az első munkahelyüket. Mennyit keresnek az egyes területek friss diplomásai, a nők és a férfiak? A pályakezdő bérekről itt olvashattok részletesen.

A válaszadáskor munkanélküliek aránya a társadalomtudományi területen volt a legmagasabb: a pályakezdők 9,2 százalékának nem volt állása. Őket a sporttudományi terület követi 8,2 százalékkal, a bölcsészek körében pedig százból nyolc friss diplomás volt munka nélkül. Ezeken a területeken a legnagyobb azoknak az aránya is, akik nem a saját vagy kapcsolódó területeken helyezkedtek el.

A társadalomtudományi szakokon végzettek körében százból nyolcan dolgoztak a saját szakmájukban, 58,6 százékuk pedig kapcsolódó területeken. A volt hallgatók 33,5 százaléka talált állást másfajta munkakörben. A bölcsészeknél a saját szakterületen elhelyezkedők aránya 11,9 százalék volt, a végzettek kicsit több mint fele (50,2 százalék) pedig kapcsolódó szakmában dolgozott. A pályaelhagyók aránya így 38 százalék volt.

A sporttudományi területen diplomázók 8,9 százaléka talált állást a saját területén, a kapcsolódó területeken pedig a végzettek 60,7 százaléka dolgozott. Tízből három volt hallgató - pontosan 30,3 százalék - helyezkedett el más jellegű pozícióban.

Az illeszkedés, vagyis az, hogy mennyien tudnak a saját szakterületükön elhelyezkedni, persze csak egy szempont, amelyet sok minden befolyásolhat, például egy új érdeklődés vagy kalandvágy. Az pedig, hogy sokféle munkakörben dolgoznak a pályakezdők, azt is mutatja, hogy a tanultak rugalmasak, alakíthatóak.

Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a legtöbben az agrártudományi, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakokon végzettek körében dolgoztak a válaszadáskor: az agrárszakosok 25,3 százaléka, a bölcsészeknél a volt hallgatók 24,9 százaléka, a társadalomtudósoknál pedig 23,8 százaléka. A gazdasági friss diplomások esélyeiről itt olvashattok részletesen, a jogászokról itt, az informatikusokról pedig itt írtunk. A pályakezdő bölcsészekről szóló cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.