Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legkönnyebben állást találó pályakezdők után most azt néztük meg, kiknek tart a legtovább az elhelyezkedés. Íme, ez derült ki a diplomás-pályakövetési adatokból.

A természet-, bölcsész-, agrár- és társadalomtudományi diplomával rendelkezőknek tart a legtovább az álláskeresés a 2013-as diplomás-pályakövetési adatokat összegző tanulmány szerint. A 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzett pályakezdőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük. A természettudományi, bölcsész- és agrárszakosoknak kicsit több mint négy és fél hónapra, a társadalomtudományi diplomásoknak pedig kicsit több mint öt hónapra volt szükségük, hogy megtalálják az első munkahelyüket. Mennyit keresnek az egyes területek friss diplomásai, a nők és a férfiak? A pályakezdő bérekről itt olvashattok részletesen.
A válaszadáskor munkanélküliek aránya a társadalomtudományi területen volt a legmagasabb: a pályakezdők 9,2 százalékának nem volt állása. Őket a sporttudományi terület követi 8,2 százalékkal, a bölcsészek körében pedig százból nyolc friss diplomás volt munka nélkül. Ezeken a területeken a legnagyobb azoknak az aránya is, akik nem a saját vagy kapcsolódó területeken helyezkedtek el.
A társadalomtudományi szakokon végzettek körében százból nyolcan dolgoztak a saját szakmájukban, 58,6 százékuk pedig kapcsolódó területeken. A volt hallgatók 33,5 százaléka talált állást másfajta munkakörben. A bölcsészeknél a saját szakterületen elhelyezkedők aránya 11,9 százalék volt, a végzettek kicsit több mint fele (50,2 százalék) pedig kapcsolódó szakmában dolgozott. A pályaelhagyók aránya így 38 százalék volt.
A sporttudományi területen diplomázók 8,9 százaléka talált állást a saját területén, a kapcsolódó területeken pedig a végzettek 60,7 százaléka dolgozott. Tízből három volt hallgató - pontosan 30,3 százalék - helyezkedett el más jellegű pozícióban.
Az illeszkedés, vagyis az, hogy mennyien tudnak a saját szakterületükön elhelyezkedni, persze csak egy szempont, amelyet sok minden befolyásolhat, például egy új érdeklődés vagy kalandvágy. Az pedig, hogy sokféle munkakörben dolgoznak a pályakezdők, azt is mutatja, hogy a tanultak rugalmasak, alakíthatóak.
Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a legtöbben az agrártudományi, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakokon végzettek körében dolgoztak a válaszadáskor: az agrárszakosok 25,3 százaléka, a bölcsészeknél a volt hallgatók 24,9 százaléka, a társadalomtudósoknál pedig 23,8 százaléka. A gazdasági friss diplomások esélyeiről itt olvashattok részletesen, a jogászokról itt, az informatikusokról pedig itt írtunk. A pályakezdő bölcsészekről szóló cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.