Ezek voltak 2016 legnagyobb tudományos felfedezései

Azt hihetnénk, hogy szörnyű éven vagyunk túl, de a tudományt nem befolyásolja a közhangulat alakulása, bámulatos elérőlépést tett az emberiség.

  • eduline/mti
Mónus Márton

A Magyar Távirati Iroda idei archívuából válogatta össze a legnagyobb tudományos eredményeket:

Csillagászat és űrkutatás

  • Január - Nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport az eddigi legnagyobb naprendszert fedezte fel. A bolygó (egy hatalmas gázóriás) és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak, a keringési idő pedig csaknem egymillió év.
  • Február - Magyar kutatók fényt derítettek a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának néhány titkára. A 345 kilométer átmérőjű Nereida nem teljesen gömbszerű, felszínét mély kráterek tagolják, a sok üreget és törmeléket tartalmazó égitestet saját gravitációja tartja egyben.
  • Március - A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a 2007 OR10 jelű égitestet magyar csillagászok. Méréseik alapján az égitest átmérője 1535 kilométer, ami mintegy 250 kilométerrel több az eddig gondoltnál.
  • Június - Amerikai csillagászok először találtak az űrben komplex szerves molekulát. A propilén-oxid szerkezete éppúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké. (Az aszimmetrikus molekulák úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a jobb kéz a bal kézhez: hasonlóak, de nem ugyanolyanok. A jelenséget kiralitásnak - görög kheir "kéz" - nevezik.) A felfedezés a kiralitás kozmikus eredetét támasztja alá.
  • Augusztus - A Földhöz hasonló bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri vörös törpéje körül. A tudósok szerint a Proxima b nevű exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) olyan távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat. Szintén ebben a hónapbn a Tejútrendszer "sötét rokonát" fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport. A Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképben lévő Dragonfly 44 nevű galaxisban alig található csillag, szinte teljes egészében sötét anyagból áll. (A sötét anyag csak nehézségi ereje által észlelhető.)
  • Szeptember - Befejezte küldetését az Európai Űrügynökség 2004-ben felbocsátott Rosetta űrszondája, amely a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitestet tanulmányozta. A Rosetta műszerei májusban az élethez szükséges aminosavat és foszfort találtak az üstököst körülölelő párafelhőben.
  • November - Az univerzum eddig mért leggömbölyűbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai. A Földtől több mint ötezer fényévre található Kepler 11145123 lassan forgó csillagot.
  • December - A NASA Szaturnusz körül keringő űrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külső gyűrűihez, hogy - küldetése befejezése előtt - öt hónapon át tanulmányozza e képződményeket.

Matematika, fizika és kémia

  • Január - Amerikai matematikusok kiszámították a világ jelenleg ismert legnagyobb prímszámát (2 a 74 millió 207 ezer 281-ik hatványon mínusz egy), amely több mint 22 millió számjegyből áll.
  • Február - Egy nemzetközi tudóscsoport két fekete lyuk összeolvadását mérve közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. (A felfedezést még 2015 szeptemberében tették, de most jelentették be.) A LIGO (lézer interferométeres gravitációs hullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködésben - más magyar tudósok mellett - az Eötvös Gravity Research Group munkatársai is részt vettek. A LIGO által megfigyelt összeolvadás az eddig észlelt legnagyobb energiájú folyamat a természetben. Júniusban bejelentették, hogy 2015 karácsonyán másodjára is gravitációs hullámokat észleltek a Nap tömegének sokszorosát kitevő két fekete lyuk összeolvadásakor.
  • Április - Egy svájci kutatócsoport az eddigi legkisebb és legstabilabb mágnest alkotta meg, amely egyelőre csak mínusz 233 Celsius-fokon működik. Az egyetlen holmium-atomból álló mágnest egy leheletvékony magnézium-oxid filmre helyezték.
  • Május - Az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálva jelenlegi ismereteink alapján értelmezhetetlen eltérést tapasztaltak. Méréseik összhangban vannak viszont egy új, semleges részecske feltételezésével, melynek tulajdonságai egyeznek a sötét fotonéval. Tudóstársaik azonban azt gyanítják, hogy a magyar fizikusoknak nem a sötét fotont sikerült kimutatniuk, hanem egy új erőt - a gravitáció, az elektromágneses kölcsönhatás, az erős és a gyenge magerő mellett - a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.
  • Június - A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) elnevezte a periódusos rendszer négy új elemét. A 113-as, 115-ös, 117-es elem földrajzi nevet kapott - Moszkva, Japán és Tennesse állam után -, a 118. elemet pedig Jurij Oganesszján orosz fizikusról nevezték el.
  • Július - Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc feltalálói (az általuk megalkotott egynemű testnek egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van, és mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza) arról számoltak be, hogy a jellegzetes forma az élővilágban is előfordul, a természetben is megjelenik: a sziklák, kavicsok, homokszemek alakja kopásukkal párhuzamosan a Gömböcéhez közelít.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.