Milliárdosok iskolái: itt tanultak az ország leggazdagabb emberei

Idén is elkészítette a Forbes a legvagyonosabb magyarokat rangsoroló listáját, mi pedig megnéztük, hol tanultak a milliárdosok.

  • Eduline
MTI / Mohai Balázs

Ismét Csányi Sándor végzett az élen a leggazdagabb magyarok Forbes által közölt listán. Csányi vagyona 283,1 milliárd forint. Az OTP elnök-vezérgigazgatója a közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte.

182,1 milliárd forintos vagyont állapítottak meg Bige Lászlónál, aki először kereskedelemmel, majd a vegyiparban szerzett érdekeltségeivel gazdagodott meg. Kolzsváron gyógyszerészként diplomázott, mielőtt Magyarországra költözött.

Demján Sándor régóta bronzérmes. Ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett, és ennek megfelelően helyezkedett el előbb az ÁFÉSZ-nál, majd a Skála vezére lett.

Gattyán György a negyedik legvagyonosabb ember ma itthon, nagyjából 173 milliárd forinttal. Ő a Budapesti Corvin Mátyás Gimnáziumba járt, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán tanult.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.