Idén is elkészítette a Forbes a legvagyonosabb magyarokat rangsoroló listáját, mi pedig megnéztük, hol tanultak a milliárdosok.
Ismét Csányi Sándor végzett az élen a leggazdagabb magyarok Forbes által közölt listán. Csányi vagyona 283,1 milliárd forint. Az OTP elnök-vezérgigazgatója a közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte.
182,1 milliárd forintos vagyont állapítottak meg Bige Lászlónál, aki először kereskedelemmel, majd a vegyiparban szerzett érdekeltségeivel gazdagodott meg. Kolzsváron gyógyszerészként diplomázott, mielőtt Magyarországra költözött.
Demján Sándor régóta bronzérmes. Ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett, és ennek megfelelően helyezkedett el előbb az ÁFÉSZ-nál, majd a Skála vezére lett.
Gattyán György a negyedik legvagyonosabb ember ma itthon, nagyjából 173 milliárd forinttal. Ő a Budapesti Corvin Mátyás Gimnáziumba járt, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán tanult.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
