Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Idén is elkészítette a Forbes a legvagyonosabb magyarokat rangsoroló listáját, mi pedig megnéztük, hol tanultak a milliárdosok.

Ismét Csányi Sándor végzett az élen a leggazdagabb magyarok Forbes által közölt listán. Csányi vagyona 283,1 milliárd forint. Az OTP elnök-vezérgigazgatója a közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte.
182,1 milliárd forintos vagyont állapítottak meg Bige Lászlónál, aki először kereskedelemmel, majd a vegyiparban szerzett érdekeltségeivel gazdagodott meg. Kolzsváron gyógyszerészként diplomázott, mielőtt Magyarországra költözött.
Demján Sándor régóta bronzérmes. Ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett, és ennek megfelelően helyezkedett el előbb az ÁFÉSZ-nál, majd a Skála vezére lett.
Gattyán György a negyedik legvagyonosabb ember ma itthon, nagyjából 173 milliárd forinttal. Ő a Budapesti Corvin Mátyás Gimnáziumba járt, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán tanult.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.