Ez a legújabb hiányszakma: akár 200 ezer forintot is lehet keresni?

Nagy a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni, egy főállású takarító legalacsonyabb bére 110 ezer forint, de ha többet vállal, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat - derült ki a Rendi, takarításközvetítésre szakosodott online platform felméréséből.

  • MTI
Fazekas István

A takarításközvetítés a megosztás alapú gazdaság (sharing economy) elvén alapszik. A startup már több mint 100 vállalkozóval dolgozik együtt, és havi megrendeléseinek száma meghaladja az 1000-et. A megrendelések alapján másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem lenne munkaerőhiány.

A cég fő értékesítési területe Budapest és közvetlen környéke. Győrben, Szegeden és Debrecenben is elindultak, és már Varsóban, Lengyelország fővárosában is megkezdték a szolgáltatás. A startup két és fél éven belül Közép-Kelet-Európa első számú online takarításközvetítője akar lenni, ezért Csehországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában is tervezik a megjelenést. 2016-ban a Central Fund Tőkealapkezelő kötelékébe tartozó Conor Tőkealap 150 ezer eurót, közel 50 millió forintot fektetett a startupba. A cég forgalma tavaly elérte a 65 millió forintot, ami hússzorosa az előző évinek.

Újabb hiányszakma: vadul keresik az embereket Budapesten

A kutatás szerint a dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, 80 százalékuk 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként. A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat pótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között - ismertette az adatokat Udvardy Szabolcs, a Rendi marketingigazgatója.

A cég közlése szerint a közvetített dolgozók munkájából származó bevétel 80 százaléka a takarítót, bejárónőt illeti meg. A portál statisztikái szerint az átlagos napai munkadíj 10-12 ezer forint, amelyből 8-10 ezer forint marad a takarítónál. Mindenki maga dönti el, mennyit dolgozik, a központi adatbázisból a takarítók választhatnak, hogy hová szeretnének menni. A választást általában a lakás mérete, az extrák és a földrajzi elhelyezkedés határozzák meg - közölték. A Rendi statisztikái szerint a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók maximum 5-10 kilométert utaznak egy-egy munkáért, vidéken azonban 20 kilométert is.

A startup alapmodellje szerint a cégen keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők jelentkezhetnek munkára, akik a kata szerint adóznak, így a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak. A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés a garancia, hogy nem a zsebbe kerül a takarítói bér.

Itt a hiányszakmák legfrissebb listája: ezekkel lehet gyorsan állást találni
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.