Ezért érdemes egyetemen tanulni és diplomát szerezni

Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az...

  • Eduline
Az USA-ban is megéri továbbtanulni
MTI Fotó: Marjai János

Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az érettségizetteknél az USA-ban, mára ez az arány megduplázódott – írja a The New York Times.

Ráadásul egyre több munkáltató vár el felsőfokú végzettséget: ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb az állás, a cégek így bátran válogathatnak a jelentkezők közül. Másrészt sokszor a tehetség vagy a motiváció hiányának tudják be, ha valaki úgy dönt, a középiskola után a munkerőpiacra lép. Így a diploma már nem is a megszerzett tudás miatt fontos, inkább egyfajta garanciát nyújt a motiváltságról – derül ki a Burning Glass elemzéséből. Vagyis olyan állások betöltéséhez is szükség van ma diplomára, amelyeknél ez korábban nem volt elvárás.

Egyre többen tanulnak tovább: 2011-ben az érettségizők 68,3 százaléka ment egyetemre, főiskolára. A Pew Research Center felmérése szerint a 25 és 29 év közötti amerikaiak egyharmada rendelkezik legalább egy alapfokú diplomával: ez az arány 2001-ben még csak 28 százalék volt. Itt olvashatjátok a részleteket.

Egy tavaszi felmérés szerint az USA-ban a diplomások közül a közgazdászok és a villamosmérnökök keresnek a legtöbbet, átlagosan havi 7000 dollárt, de az üzleti, matematikai, informatikai végzettségűek és a politikusok sem szűkölködnek. Itthon az átlagos nettó kezdőfizetés, amelyre a BA- vagy BSc-diplomával rendelkezők számíthatnak, 130 ezer forint. Az amerikai diplomás fizetésekről itt, a legjobban fizető, érettségivel végezhető munkákról itt, a magyarországi bérekről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.