Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az...
Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az érettségizetteknél az USA-ban, mára ez az arány megduplázódott – írja a The New York Times.
Ráadásul egyre több munkáltató vár el felsőfokú végzettséget: ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb az állás, a cégek így bátran válogathatnak a jelentkezők közül. Másrészt sokszor a tehetség vagy a motiváció hiányának tudják be, ha valaki úgy dönt, a középiskola után a munkerőpiacra lép. Így a diploma már nem is a megszerzett tudás miatt fontos, inkább egyfajta garanciát nyújt a motiváltságról – derül ki a Burning Glass elemzéséből. Vagyis olyan állások betöltéséhez is szükség van ma diplomára, amelyeknél ez korábban nem volt elvárás.
Egyre többen tanulnak tovább: 2011-ben az érettségizők 68,3 százaléka ment egyetemre, főiskolára. A Pew Research Center felmérése szerint a 25 és 29 év közötti amerikaiak egyharmada rendelkezik legalább egy alapfokú diplomával: ez az arány 2001-ben még csak 28 százalék volt. Itt olvashatjátok a részleteket.
Egy tavaszi felmérés szerint az USA-ban a diplomások közül a közgazdászok és a villamosmérnökök keresnek a legtöbbet, átlagosan havi 7000 dollárt, de az üzleti, matematikai, informatikai végzettségűek és a politikusok sem szűkölködnek. Itthon az átlagos nettó kezdőfizetés, amelyre a BA- vagy BSc-diplomával rendelkezők számíthatnak, 130 ezer forint. Az amerikai diplomás fizetésekről itt, a legjobban fizető, érettségivel végezhető munkákról itt, a magyarországi bérekről pedig itt olvashattok.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
