Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az...
Míg az 1970-es évek végén „csak” negyven százalékkal kerestek többet a BA- vagy BSc- diplomával rendelkezők az érettségizetteknél az USA-ban, mára ez az arány megduplázódott – írja a The New York Times.
Ráadásul egyre több munkáltató vár el felsőfokú végzettséget: ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb az állás, a cégek így bátran válogathatnak a jelentkezők közül. Másrészt sokszor a tehetség vagy a motiváció hiányának tudják be, ha valaki úgy dönt, a középiskola után a munkerőpiacra lép. Így a diploma már nem is a megszerzett tudás miatt fontos, inkább egyfajta garanciát nyújt a motiváltságról – derül ki a Burning Glass elemzéséből. Vagyis olyan állások betöltéséhez is szükség van ma diplomára, amelyeknél ez korábban nem volt elvárás.
Egyre többen tanulnak tovább: 2011-ben az érettségizők 68,3 százaléka ment egyetemre, főiskolára. A Pew Research Center felmérése szerint a 25 és 29 év közötti amerikaiak egyharmada rendelkezik legalább egy alapfokú diplomával: ez az arány 2001-ben még csak 28 százalék volt. Itt olvashatjátok a részleteket.
Egy tavaszi felmérés szerint az USA-ban a diplomások közül a közgazdászok és a villamosmérnökök keresnek a legtöbbet, átlagosan havi 7000 dollárt, de az üzleti, matematikai, informatikai végzettségűek és a politikusok sem szűkölködnek. Itthon az átlagos nettó kezdőfizetés, amelyre a BA- vagy BSc-diplomával rendelkezők számíthatnak, 130 ezer forint. Az amerikai diplomás fizetésekről itt, a legjobban fizető, érettségivel végezhető munkákról itt, a magyarországi bérekről pedig itt olvashattok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
