A technikai fejlődés gyorsasága miatt a virtuális tér veszélyforrásai globálisan érintik akár már a fiatalabb generációt is. Erre hívja fel a figyelmet az Új Nemzedék Központ által meghirdetett Digitális Immunerősítő Program.
Az EMMI és az Új Nemzedék Központ több éven át tartó, edukatív jellegű virtuális biztonság témával foglalkozó Digitális Immunerősítő Programot kezdeményez. Ennek érdekében Novák Katalin család-, ifjúság,- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár és Bagi Iván az eseménysorozat nagykövete egy filmvetítéssel egybekötött rendhagyó osztályfőnöki óra keretében hívta fel a figyelmet a digitális immunrendszerünk megfelelő védelmének fontosságára.
A programon a részt vevő diákok megnézhették a Wellhello dalaira épülő #Sohavégetnemérőset, melyben több jelenet is foglalkozik a kérdéssel: az internetes zaklatással és a közösségi médiaportálok lehetséges árnyoldalaival. Ezt követően egy rövid videóval foglalták össze a kezdeményezés kiváltó okait és fontosságát.
Ezek után Bagi Iván az esemény nagykövete felsorolta a célokat és feladatköröket, melyet Digitális Immunerősítő Program kitűzött maga elé. Elsősorban szeretnének létrehozni egy Digitális Kerekasztalt, ahol a problémák megoldásait keresik majd egy szakértő társasággal együttműködve. Másodsorban hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nemsokára egy országos roadshow-ra indul, ahol az érdeklődők például etikus hekker segítségével megnézhetik, mennyire erősek az internetes felületeken használt jelszavaik. Végül fontosnak tartják a jelen eseményhez hasonló rendhagyó osztályfőnöki órákat és a lehetőséget, hogy ha valakinek esetleg internetes zaklatással kell szembenéznie, akkor valós segítséget kapjon.
A prevenciós jellegű programok a kormány reménye szerint lehetőséget adhatnak a megfelelő tapasztalat megszerzésére és felkészíthetik a fiatalokat az internetes problémákra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
