Könyv készül a Nobel-díjak történetének legkülönlegesebb mozzanatából

Könyv formájában megjelentetik Bob Dylannek az irodalmi Nobel-díj átvételéhez kapcsolódó beszédét - közölte a Magyar Nemzet a csütörtöki lapszámában.

  • MTI
YouTube

Az amerikai zenészt 2016-ban tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal, de a hivatalos ceremónián nem vett részt egyéb elfoglaltságai miatt. Dylan a díjat idén áprilisban vette át, a rendezvény azonban zárt ajtók mögött zajlott.

Az átvételhez kapcsolódó előadásának szövegét a Simon & Schuster kiadó megjelenteti könyvként, 32 oldalon. Ebben az előzetes információk szerint Dylan említést tesz az őt inspiráló zenészekről - például Buddy Hollyról és Huddie William Ledbetterről, ismertebb nevén Leadbellyről -, illetve irodalmi művekről - Odüsszeia, Moby Dick, Nyugaton a helyzet változatlan. 

A kötetből száz dedikált, számozott példány is készül, amelyekhez darabonként 2500 dollárért (nagyjából 650 ezer forint) lehet majd hozzájutni.

Változó idők: Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat

A leginkább amerikai country dalairól ismert énekes, költő választása újszerűen hat az irodalmi Nobel-díjak történetében. Nem ő volt a legesélyesebb, mégis nyert: Bob Dylan amerikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.