Be akarták bizonyítani, hogy a kávé öl

A kávé egészségességét ma már nem nagyon szokás vitatni, inkább a mennyiségről szoktak vitatkozni a tudósok, néhány havonta megjelenik egy-egy új kutatás az ideális mértékről. Nem mindig volt azonban így, még az olyan mai lelkes kávéfogyasztó országokban sem, mint Svédország – írta az Index.

  • Eduline
pixabay

A kávé először 1674 körül érkezett meg Svédországba, és gyorsan ugyanolyan népszerűvé vált, mint bárhol máshol a világon. III. Gusztáv király azonban a reggeli fekete nélkül is éber volt. Meggyőződésévé vált, hogy a kávé méreg, ezért meg kell tőle védeni a svéd jónépet.

Először korlátozta a kávéfogyasztást (és jól meg is adóztatta magát a kávét), később pedig teljesen be is tiltotta. Királyként ezt bármiféle indoklás nélkül megtehette volna, de a Nobel-díj (későbbi) hazájának uraként úgy döntött, kísérleti úton bizonyítja a „kávé egyenlő a halállal” sejtést – írta az Index.

Hosszútávú kísérletekre nem mindig könnyű alanyt találni. Valamennyit segít a dolgon, ha az ember svéd király, ilyenkor elég halálra ítélni egy ikerpárt, majd felajánlani nekik, hogy átválthatják a büntetést életfogytiglani börtönre, ha cserébe életfogytig isszák a kávét, napi három kannával. Pontosabban csak egyikőjük, hiszen szükség van kontrollcsoportra is: a másik testvérnek teát kellett innia ugyanilyen mennyiségben.

Gusztáv ezután két orvossal figyeltette a két tesztalanyt, de a méreg csak nem akart hatni. Persze mint minden jó történetben, halál azért itt is bőven akadt, de a kávéhoz egyiknek se volt túl sok köze. Először maga a király esett merénylet áldozatává 1792-ben, aztán sorban a két orvos is meghalt, az ikrek meg csak döntötték magukba a koffeint rendületlenül.

Még több érdekesség

A kegyelemdöfést az adta a kísérletnek, hogy a két rab közül végül a teaivó halt meg először, de ő is csak 83 évesen, ami egy 18. századi börtönben elég szép teljesítmény. Arról nincs információ, hogy a kávéra ítélt testvér végül mikor hunyt el, de valószínűleg nem bánta, mikor végre örök álomra szenderült, mert előtte nem sokat alhatott a rengeteg kávétól.

A tiltással egyébként hébe-hóba még egészen az 1820-as évekig próbálkoztak az ország vezetői, de soha nem sikerült igazán meggyengíteni a feketepiacot. Végül felhagytak a próbálkozással, és azóta is óriási kávéfogyasztó nemzetről van szó, a svéd átlagember a világ harmadik legmasszívabb kávéivója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások