Be akarták bizonyítani, hogy a kávé öl

A kávé egészségességét ma már nem nagyon szokás vitatni, inkább a mennyiségről szoktak vitatkozni a tudósok, néhány havonta megjelenik egy-egy új kutatás az ideális mértékről. Nem mindig volt azonban így, még az olyan mai lelkes kávéfogyasztó országokban sem, mint Svédország – írta az Index.

  • Eduline
pixabay

A kávé először 1674 körül érkezett meg Svédországba, és gyorsan ugyanolyan népszerűvé vált, mint bárhol máshol a világon. III. Gusztáv király azonban a reggeli fekete nélkül is éber volt. Meggyőződésévé vált, hogy a kávé méreg, ezért meg kell tőle védeni a svéd jónépet.

Először korlátozta a kávéfogyasztást (és jól meg is adóztatta magát a kávét), később pedig teljesen be is tiltotta. Királyként ezt bármiféle indoklás nélkül megtehette volna, de a Nobel-díj (későbbi) hazájának uraként úgy döntött, kísérleti úton bizonyítja a „kávé egyenlő a halállal” sejtést – írta az Index.

Hosszútávú kísérletekre nem mindig könnyű alanyt találni. Valamennyit segít a dolgon, ha az ember svéd király, ilyenkor elég halálra ítélni egy ikerpárt, majd felajánlani nekik, hogy átválthatják a büntetést életfogytiglani börtönre, ha cserébe életfogytig isszák a kávét, napi három kannával. Pontosabban csak egyikőjük, hiszen szükség van kontrollcsoportra is: a másik testvérnek teát kellett innia ugyanilyen mennyiségben.

Gusztáv ezután két orvossal figyeltette a két tesztalanyt, de a méreg csak nem akart hatni. Persze mint minden jó történetben, halál azért itt is bőven akadt, de a kávéhoz egyiknek se volt túl sok köze. Először maga a király esett merénylet áldozatává 1792-ben, aztán sorban a két orvos is meghalt, az ikrek meg csak döntötték magukba a koffeint rendületlenül.

Még több érdekesség

A kegyelemdöfést az adta a kísérletnek, hogy a két rab közül végül a teaivó halt meg először, de ő is csak 83 évesen, ami egy 18. századi börtönben elég szép teljesítmény. Arról nincs információ, hogy a kávéra ítélt testvér végül mikor hunyt el, de valószínűleg nem bánta, mikor végre örök álomra szenderült, mert előtte nem sokat alhatott a rengeteg kávétól.

A tiltással egyébként hébe-hóba még egészen az 1820-as évekig próbálkoztak az ország vezetői, de soha nem sikerült igazán meggyengíteni a feketepiacot. Végül felhagytak a próbálkozással, és azóta is óriási kávéfogyasztó nemzetről van szó, a svéd átlagember a világ harmadik legmasszívabb kávéivója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!