Be akarták bizonyítani, hogy a kávé öl

A kávé egészségességét ma már nem nagyon szokás vitatni, inkább a mennyiségről szoktak vitatkozni a tudósok, néhány havonta megjelenik egy-egy új kutatás az ideális mértékről. Nem mindig volt azonban így, még az olyan mai lelkes kávéfogyasztó országokban sem, mint Svédország – írta az Index.

  • Eduline
pixabay

A kávé először 1674 körül érkezett meg Svédországba, és gyorsan ugyanolyan népszerűvé vált, mint bárhol máshol a világon. III. Gusztáv király azonban a reggeli fekete nélkül is éber volt. Meggyőződésévé vált, hogy a kávé méreg, ezért meg kell tőle védeni a svéd jónépet.

Először korlátozta a kávéfogyasztást (és jól meg is adóztatta magát a kávét), később pedig teljesen be is tiltotta. Királyként ezt bármiféle indoklás nélkül megtehette volna, de a Nobel-díj (későbbi) hazájának uraként úgy döntött, kísérleti úton bizonyítja a „kávé egyenlő a halállal” sejtést – írta az Index.

Hosszútávú kísérletekre nem mindig könnyű alanyt találni. Valamennyit segít a dolgon, ha az ember svéd király, ilyenkor elég halálra ítélni egy ikerpárt, majd felajánlani nekik, hogy átválthatják a büntetést életfogytiglani börtönre, ha cserébe életfogytig isszák a kávét, napi három kannával. Pontosabban csak egyikőjük, hiszen szükség van kontrollcsoportra is: a másik testvérnek teát kellett innia ugyanilyen mennyiségben.

Gusztáv ezután két orvossal figyeltette a két tesztalanyt, de a méreg csak nem akart hatni. Persze mint minden jó történetben, halál azért itt is bőven akadt, de a kávéhoz egyiknek se volt túl sok köze. Először maga a király esett merénylet áldozatává 1792-ben, aztán sorban a két orvos is meghalt, az ikrek meg csak döntötték magukba a koffeint rendületlenül.

Még több érdekesség

A kegyelemdöfést az adta a kísérletnek, hogy a két rab közül végül a teaivó halt meg először, de ő is csak 83 évesen, ami egy 18. századi börtönben elég szép teljesítmény. Arról nincs információ, hogy a kávéra ítélt testvér végül mikor hunyt el, de valószínűleg nem bánta, mikor végre örök álomra szenderült, mert előtte nem sokat alhatott a rengeteg kávétól.

A tiltással egyébként hébe-hóba még egészen az 1820-as évekig próbálkoztak az ország vezetői, de soha nem sikerült igazán meggyengíteni a feketepiacot. Végül felhagytak a próbálkozással, és azóta is óriási kávéfogyasztó nemzetről van szó, a svéd átlagember a világ harmadik legmasszívabb kávéivója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.