A BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felmérés fókuszában az állt, hogy a mai 14-25 évesek milyennek látják a jövőjüket tíz év múlva.
A karrierépítéssel kapcsolatos témák mellett a Z-generáció tagjait többek közt a médiafogyasztási szokásaikról, a továbbtanulási és magánéleti terveiről is kérdezték.
A felmérés szerint a fiatalok 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, ugyanakkor a megkérdezettek 52%-ának fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas-vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra - derül ki a friss kutatásból.
A fiatalok 58 százaléka véli úgy, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, és 40 százaléka képzeli el vállalkozóként a jövőjét.
A munkahelyválasztásban a fizetés szerepe kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és a válaszadók egynegyede szerint számukra ez lesz a legfontosabb tényező az álláskeresésben.
Mit gondoltok mennyi az ideális fizetés? Egy kutatásból most kiderül
A British Telecommunications ismertette a Medián új országos felmérését, amiben a 14-25 éves korosztályt (az ún. „Z" generációt) mérték fel. A fiatalok olyan kérdésekre válaszoltak, hogy milyennek látják a saját jövőjüket és a hazai társadalmi, gazdasági folyamatok alakulását a következő 10 évben, és kiderült: rengetegen terveznek külföldi munkavállalást.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
