A Stanford friss kutatása szerint a felső tagozatos diákok 82 szézaléka képtelen különbséget tenni egy reklám, vagy bármilyen szponzorált tartalom, és egy valódi hír között. A híreket közlő tweetek hitelességét az alapján állapítják meg, hogy van-e hozzá csatolt kép, és mennyire sok részletet közöl. Még véletlenül sem az alapján, hogy mit adnak meg a hír forrásaként.
A középiskolások esetében kicsit javul az arány, de 10-ből közel négyen csont nélkül bevették, amikor egy manipulált képet mutattak nekik egy deformált virágról, és a címben az állt, hogy a fukusimai atomreaktornál készült a fotó. Nem tették szóvá, hogy semmiféle forrásra nem hivatkozott a kamuoldal.
A felmérés eredménye azért is érdekes, mert nemrég az Oxford Dictionaries a post-truth-t hozta ki a 2016-os év szavának. Ez arra a jelenségre utal, amikor az emberek olyan híreket fogadnak el tényként, melyeknek semmi valós alapjuk sincs, de az érzelmekre és az előzetes percepciókra jól reflektálnak.
Donald Trump amerikai elnök megválasztása után sokan a közösségi oldalakat is hibáztatták, mondván sok, Trumpot erősítő kamuhírnek adtak teret. Nemrég a Facebook bejelentette, megvan a receptje, hogyan szűrje ki a valótlanságokat az oldalról, és a Google is ezen dolgozik. Van is felelőssége a Facebooknak, hiszen egy tavalyi felmérés szerint a fiatal felnőttek közel 19 százaléka rendszeresen a közösségi oldalakról szerzi be a világ történéseivel kapcsolatos információkat.
Sok amerikai iskolában már tanítják a felelős netes hírolvasást, amihez pont a Stanford biztosít egy ingyenes útmutatót, mely segít eldönteni, mennyire hiteles az adott bejegyzés vagy cikk.
A felmérés több mint hétezer felső tagozatos, gimnazista és főiskolás megkérdezésével készült.
(Wall Street Journal)
