Nem tudják kiszűrni a netes kamukat az amerikai fiatalok. Sokan még a reklámot sem tudják megkülönböztetni a hírektől.
A Stanford friss kutatása szerint a felső tagozatos diákok 82 szézaléka képtelen különbséget tenni egy reklám, vagy bármilyen szponzorált tartalom, és egy valódi hír között. A híreket közlő tweetek hitelességét az alapján állapítják meg, hogy van-e hozzá csatolt kép, és mennyire sok részletet közöl. Még véletlenül sem az alapján, hogy mit adnak meg a hír forrásaként.
A középiskolások esetében kicsit javul az arány, de 10-ből közel négyen csont nélkül bevették, amikor egy manipulált képet mutattak nekik egy deformált virágról, és a címben az állt, hogy a fukusimai atomreaktornál készült a fotó. Nem tették szóvá, hogy semmiféle forrásra nem hivatkozott a kamuoldal.
A felmérés eredménye azért is érdekes, mert nemrég az Oxford Dictionaries a post-truth-t hozta ki a 2016-os év szavának. Ez arra a jelenségre utal, amikor az emberek olyan híreket fogadnak el tényként, melyeknek semmi valós alapjuk sincs, de az érzelmekre és az előzetes percepciókra jól reflektálnak.
Donald Trump amerikai elnök megválasztása után sokan a közösségi oldalakat is hibáztatták, mondván sok, Trumpot erősítő kamuhírnek adtak teret. Nemrég a Facebook bejelentette, megvan a receptje, hogyan szűrje ki a valótlanságokat az oldalról, és a Google is ezen dolgozik. Van is felelőssége a Facebooknak, hiszen egy tavalyi felmérés szerint a fiatal felnőttek közel 19 százaléka rendszeresen a közösségi oldalakról szerzi be a világ történéseivel kapcsolatos információkat.
Sok amerikai iskolában már tanítják a felelős netes hírolvasást, amihez pont a Stanford biztosít egy ingyenes útmutatót, mely segít eldönteni, mennyire hiteles az adott bejegyzés vagy cikk.
A felmérés több mint hétezer felső tagozatos, gimnazista és főiskolás megkérdezésével készült.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
