Nem tudják kiszűrni a netes kamukat az amerikai fiatalok. Sokan még a reklámot sem tudják megkülönböztetni a hírektől.
A Stanford friss kutatása szerint a felső tagozatos diákok 82 szézaléka képtelen különbséget tenni egy reklám, vagy bármilyen szponzorált tartalom, és egy valódi hír között. A híreket közlő tweetek hitelességét az alapján állapítják meg, hogy van-e hozzá csatolt kép, és mennyire sok részletet közöl. Még véletlenül sem az alapján, hogy mit adnak meg a hír forrásaként.
A középiskolások esetében kicsit javul az arány, de 10-ből közel négyen csont nélkül bevették, amikor egy manipulált képet mutattak nekik egy deformált virágról, és a címben az állt, hogy a fukusimai atomreaktornál készült a fotó. Nem tették szóvá, hogy semmiféle forrásra nem hivatkozott a kamuoldal.
A felmérés eredménye azért is érdekes, mert nemrég az Oxford Dictionaries a post-truth-t hozta ki a 2016-os év szavának. Ez arra a jelenségre utal, amikor az emberek olyan híreket fogadnak el tényként, melyeknek semmi valós alapjuk sincs, de az érzelmekre és az előzetes percepciókra jól reflektálnak.
Donald Trump amerikai elnök megválasztása után sokan a közösségi oldalakat is hibáztatták, mondván sok, Trumpot erősítő kamuhírnek adtak teret. Nemrég a Facebook bejelentette, megvan a receptje, hogyan szűrje ki a valótlanságokat az oldalról, és a Google is ezen dolgozik. Van is felelőssége a Facebooknak, hiszen egy tavalyi felmérés szerint a fiatal felnőttek közel 19 százaléka rendszeresen a közösségi oldalakról szerzi be a világ történéseivel kapcsolatos információkat.
Sok amerikai iskolában már tanítják a felelős netes hírolvasást, amihez pont a Stanford biztosít egy ingyenes útmutatót, mely segít eldönteni, mennyire hiteles az adott bejegyzés vagy cikk.
A felmérés több mint hétezer felső tagozatos, gimnazista és főiskolás megkérdezésével készült.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
