A tökéletes pedellus: kamerák százaival figyelik a kínai egyetemistákat

A teljes campust kamerákkal figyelik meg egy kínai egyetemen. A hivatalos szöveg szerint a csalókat és a lógókat akarják kiszűrni, de sokak szerint az ellenzéki hangokat akarják elnémítani. A pénz nem számít, ha arról van szó, hogy börtönné alakítsanak egy egyetemet.

  • Eduline
Creative Commons

A közép-kínai Vuhani Műszaki Egyetem teljes, 181 hektáros (73 négyzetkilométeres) területét bekamerázták, így gyakorlatilag egyetlen láthatatlan négyzetcenti sem maradt, amit ne látna az intézmény vezetése.

A teljes rendszerre nem sajnálták a pénzt, több mint 6 millió jüant, azaz nagyjából negyedmilliárd forintot költöttek rá.

Az egyetem egyik illetékese szerint azért volt szükség a rendszerre, hogy ezzel is elősegítsék a „jó tanulási szokásokat”. Egy professzor szerint jót fog tenni a hallgatóknak, ha a kamerák miatt nem mernek a telefonjukon lógni, vagy épp szunyókálni előadások alatt.

Puskázásért börtön: ilyen szigorú a kínai felvételi

„Ez egy egyetem, nem börtön” – ezzel a Weibo-bejegyzéssel össze is foglalható, mit gondolnak azok a dologról, akik ellenzik campuson töltött idejük minden pillanatának dokumentálását. Van olyan női hallgató, aki attól tart, a megfigyeléssel megbízott 100 fős személyzet visszaél a felvételekkel, pláne nyáron, amikor a nők lengébb ruhában járnak órákra.

A Guardian cikke szerint Kínában másutt is eszetlen módon szaporodnak a kamerák. Nem csak kereszteződésekben, a belvárosban vagy a határon helyeznek el térfigyelőket, de egyes ellenzékiek otthonai elé is képesek kamerákat telepíteni a hatóságok.

Egyébként az egyetemi megfigyelés nem új keletű Kínában. Korábban már telepítettek más egyetemek termeibe is megfigyelőrendszereket, hivatalosan azért, hogy értékeljék az oktatás minőségét. A kritikusok szerint azonban attól tart a hatalom, hogy ellenzéki hangot ütnek meg a katedrán vagy a diákok soraiban.

Sok külföldi csal az amerikai egyetemeken

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.