Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A teljes campust kamerákkal figyelik meg egy kínai egyetemen. A hivatalos szöveg szerint a csalókat és a lógókat akarják kiszűrni, de sokak szerint az ellenzéki hangokat akarják elnémítani. A pénz nem számít, ha arról van szó, hogy börtönné alakítsanak egy egyetemet.

A közép-kínai Vuhani Műszaki Egyetem teljes, 181 hektáros (73 négyzetkilométeres) területét bekamerázták, így gyakorlatilag egyetlen láthatatlan négyzetcenti sem maradt, amit ne látna az intézmény vezetése.
A teljes rendszerre nem sajnálták a pénzt, több mint 6 millió jüant, azaz nagyjából negyedmilliárd forintot költöttek rá.
Az egyetem egyik illetékese szerint azért volt szükség a rendszerre, hogy ezzel is elősegítsék a „jó tanulási szokásokat”. Egy professzor szerint jót fog tenni a hallgatóknak, ha a kamerák miatt nem mernek a telefonjukon lógni, vagy épp szunyókálni előadások alatt.
„Ez egy egyetem, nem börtön” – ezzel a Weibo-bejegyzéssel össze is foglalható, mit gondolnak azok a dologról, akik ellenzik campuson töltött idejük minden pillanatának dokumentálását. Van olyan női hallgató, aki attól tart, a megfigyeléssel megbízott 100 fős személyzet visszaél a felvételekkel, pláne nyáron, amikor a nők lengébb ruhában járnak órákra.
A Guardian cikke szerint Kínában másutt is eszetlen módon szaporodnak a kamerák. Nem csak kereszteződésekben, a belvárosban vagy a határon helyeznek el térfigyelőket, de egyes ellenzékiek otthonai elé is képesek kamerákat telepíteni a hatóságok.
Egyébként az egyetemi megfigyelés nem új keletű Kínában. Korábban már telepítettek más egyetemek termeibe is megfigyelőrendszereket, hivatalosan azért, hogy értékeljék az oktatás minőségét. A kritikusok szerint azonban attól tart a hatalom, hogy ellenzéki hangot ütnek meg a katedrán vagy a diákok soraiban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.