A magyarok tudják, hogy megéri, mégsem mennek külföldre tanulni?

Bár a magyarok tisztában vannak vele, hogy a külföldi tanulmányok és munkavállalás itthon is jó ajánlólevél, mégis nagyon kevesen vágnak bele.

  • Eduline
Shutterstock

Az európai uniós állampolgárok mindössze 11 százaléka élt már azzal a lehetőséggel, hogy valamelyik másik tagállamban munkát vállaljon és csupán 6 százalék tanult külföldön, uniós országban - derül ki az Eurobarometer jelentéséből, amelyhez 2014-ben kérdezték meg a lakosságot. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csupán a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők aránya egyezik meg az uniós átlaggal, de ez is igen alacsony, csupán 4 százalékuk volt európai uniós országban külföldi gyakorlaton, és 2 százalékuk az Unión kívül.

Eurobarometer

Különösen érdekes az alacsony külföldi munkavállalási és tanulási kedv, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb arányban vélték úgy, hogy a külföldi tapasztalataikat elismernék az itthoni munkáltatók is. A magyarok 65 százaléka szerint a munkaadók értékelik a külföldi tanulmányokat, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, a külföldi munkavállalás esetében pedig a magyaroknál ez az arány 63 százalék, az uniós átlagnál ez is csak 58 százalék. Még a külföldi cégeknél zajló távmunkát is értékesnek tartják a magyar válaszadók, 44 százalékuk szerint ezt elismerik a munkáltatók, holott uniós átlagban csak a megkérdezettek 32 százaléka volt ugyanezen a véleményen.

Eurobarometer

A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az iskolán kívül hol lehet a legtöbb készségre szert tenni. A válaszadók legfontosabbnak a munkahelyi tapasztalatot és munkahelyi tréningeket jelölték meg, ezután következett az autodidakta tanulás, majd az iskolai kereteken kívüli kurzusok és a külföldi munka- illetve tanulmányi tapasztalatok. Beszédes, hogy az uniós megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy külföldi munkavállalás és tanulmányok alatt hasznos készségeket sajátíthatnak el, míg a magyaroknak csupán 25 százaléka volt ezen a véleményen.

A megkérdezettek alig több mint fele, 56 százaléka véli úgy, hogy a képesítését elismernék más uniós országokban, pedig ezzel szemben mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy próbálkozott a külföldi munkavállalással, de a fenti okok miatt nem sikerült neki. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.