Bár a magyarok tisztában vannak vele, hogy a külföldi tanulmányok és munkavállalás itthon is jó ajánlólevél, mégis nagyon kevesen vágnak bele.
Az európai uniós állampolgárok mindössze 11 százaléka élt már azzal a lehetőséggel, hogy valamelyik másik tagállamban munkát vállaljon és csupán 6 százalék tanult külföldön, uniós országban - derül ki az Eurobarometer jelentéséből, amelyhez 2014-ben kérdezték meg a lakosságot. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csupán a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők aránya egyezik meg az uniós átlaggal, de ez is igen alacsony, csupán 4 százalékuk volt európai uniós országban külföldi gyakorlaton, és 2 százalékuk az Unión kívül.
Különösen érdekes az alacsony külföldi munkavállalási és tanulási kedv, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb arányban vélték úgy, hogy a külföldi tapasztalataikat elismernék az itthoni munkáltatók is. A magyarok 65 százaléka szerint a munkaadók értékelik a külföldi tanulmányokat, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, a külföldi munkavállalás esetében pedig a magyaroknál ez az arány 63 százalék, az uniós átlagnál ez is csak 58 százalék. Még a külföldi cégeknél zajló távmunkát is értékesnek tartják a magyar válaszadók, 44 százalékuk szerint ezt elismerik a munkáltatók, holott uniós átlagban csak a megkérdezettek 32 százaléka volt ugyanezen a véleményen.
A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az iskolán kívül hol lehet a legtöbb készségre szert tenni. A válaszadók legfontosabbnak a munkahelyi tapasztalatot és munkahelyi tréningeket jelölték meg, ezután következett az autodidakta tanulás, majd az iskolai kereteken kívüli kurzusok és a külföldi munka- illetve tanulmányi tapasztalatok. Beszédes, hogy az uniós megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy külföldi munkavállalás és tanulmányok alatt hasznos készségeket sajátíthatnak el, míg a magyaroknak csupán 25 százaléka volt ezen a véleményen.
A megkérdezettek alig több mint fele, 56 százaléka véli úgy, hogy a képesítését elismernék más uniós országokban, pedig ezzel szemben mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy próbálkozott a külföldi munkavállalással, de a fenti okok miatt nem sikerült neki. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
