Bár a magyarok tisztában vannak vele, hogy a külföldi tanulmányok és munkavállalás itthon is jó ajánlólevél, mégis nagyon kevesen vágnak bele.
Az európai uniós állampolgárok mindössze 11 százaléka élt már azzal a lehetőséggel, hogy valamelyik másik tagállamban munkát vállaljon és csupán 6 százalék tanult külföldön, uniós országban - derül ki az Eurobarometer jelentéséből, amelyhez 2014-ben kérdezték meg a lakosságot. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csupán a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők aránya egyezik meg az uniós átlaggal, de ez is igen alacsony, csupán 4 százalékuk volt európai uniós országban külföldi gyakorlaton, és 2 százalékuk az Unión kívül.
Különösen érdekes az alacsony külföldi munkavállalási és tanulási kedv, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb arányban vélték úgy, hogy a külföldi tapasztalataikat elismernék az itthoni munkáltatók is. A magyarok 65 százaléka szerint a munkaadók értékelik a külföldi tanulmányokat, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, a külföldi munkavállalás esetében pedig a magyaroknál ez az arány 63 százalék, az uniós átlagnál ez is csak 58 százalék. Még a külföldi cégeknél zajló távmunkát is értékesnek tartják a magyar válaszadók, 44 százalékuk szerint ezt elismerik a munkáltatók, holott uniós átlagban csak a megkérdezettek 32 százaléka volt ugyanezen a véleményen.
A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az iskolán kívül hol lehet a legtöbb készségre szert tenni. A válaszadók legfontosabbnak a munkahelyi tapasztalatot és munkahelyi tréningeket jelölték meg, ezután következett az autodidakta tanulás, majd az iskolai kereteken kívüli kurzusok és a külföldi munka- illetve tanulmányi tapasztalatok. Beszédes, hogy az uniós megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy külföldi munkavállalás és tanulmányok alatt hasznos készségeket sajátíthatnak el, míg a magyaroknak csupán 25 százaléka volt ezen a véleményen.
A megkérdezettek alig több mint fele, 56 százaléka véli úgy, hogy a képesítését elismernék más uniós országokban, pedig ezzel szemben mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy próbálkozott a külföldi munkavállalással, de a fenti okok miatt nem sikerült neki. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
