Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Bár a magyarok tisztában vannak vele, hogy a külföldi tanulmányok és munkavállalás itthon is jó ajánlólevél, mégis nagyon kevesen vágnak bele.
Az európai uniós állampolgárok mindössze 11 százaléka élt már azzal a lehetőséggel, hogy valamelyik másik tagállamban munkát vállaljon és csupán 6 százalék tanult külföldön, uniós országban - derül ki az Eurobarometer jelentéséből, amelyhez 2014-ben kérdezték meg a lakosságot. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csupán a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők aránya egyezik meg az uniós átlaggal, de ez is igen alacsony, csupán 4 százalékuk volt európai uniós országban külföldi gyakorlaton, és 2 százalékuk az Unión kívül.
Különösen érdekes az alacsony külföldi munkavállalási és tanulási kedv, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb arányban vélték úgy, hogy a külföldi tapasztalataikat elismernék az itthoni munkáltatók is. A magyarok 65 százaléka szerint a munkaadók értékelik a külföldi tanulmányokat, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, a külföldi munkavállalás esetében pedig a magyaroknál ez az arány 63 százalék, az uniós átlagnál ez is csak 58 százalék. Még a külföldi cégeknél zajló távmunkát is értékesnek tartják a magyar válaszadók, 44 százalékuk szerint ezt elismerik a munkáltatók, holott uniós átlagban csak a megkérdezettek 32 százaléka volt ugyanezen a véleményen.
A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az iskolán kívül hol lehet a legtöbb készségre szert tenni. A válaszadók legfontosabbnak a munkahelyi tapasztalatot és munkahelyi tréningeket jelölték meg, ezután következett az autodidakta tanulás, majd az iskolai kereteken kívüli kurzusok és a külföldi munka- illetve tanulmányi tapasztalatok. Beszédes, hogy az uniós megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy külföldi munkavállalás és tanulmányok alatt hasznos készségeket sajátíthatnak el, míg a magyaroknak csupán 25 százaléka volt ezen a véleményen.
A megkérdezettek alig több mint fele, 56 százaléka véli úgy, hogy a képesítését elismernék más uniós országokban, pedig ezzel szemben mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy próbálkozott a külföldi munkavállalással, de a fenti okok miatt nem sikerült neki. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!