Hány év alatt lehet megszerezni az óvodai nevelő szakképesítést? Milyen feladatokat láthat el? Hol lehet erre a képzésre jelentkezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban.
1. Ki jelentkezhet óvodai nevelőnek?
Gyakorlatilag bárki, aki megfelel a pályaalkalmassági vizsgán és elvégezte a nyolc osztályt, hiszen ez egy olyan szakképesítés, amit alapesetben 5 év alatt lehet megszerezni. De arra is van lehetőségetek, hogy felnőttképzés formájában, érettségi után jelentkezzetek óvodai nevelőnek. Ebben az esetben a képzés csak 2 éves, ha pedig pedagógiai előképzettségetek is van, akkor egy év alatt kaphatjátok meg a papírt.| Középiskolába felvételizel? |
| Legyél tag az Eduline "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportjában. Értesülj az elsők között többek között a felvételi követelményekről, a középiskolai pontszámításról, a legjobb gimnáziumokról, a központi írásbeliről, valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról. Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
2. Mit kérnek számon a pályaalkalmasságin?
A legtöbb intézményben a belső motivációtokra kíváncsiak, hogy miért szeretnétek elvégezni ezt a képzést. Ezen kívül az empatikus, pedagógiai képességeiteket is nézhetik, de kérhetik azt is, hogy mondjatok el fejből egy gyerekverset, énekeljetek el egy dalt és egyszerűbb mozgásos feladatokat végezzetek el. Hogy ezzel kapcsolatban ne érjen benneteket semmilyen meglepetés, mindig nézzétek meg az adott képzés felvételi tájékoztatóját.
3. Az óvodai nevelő több feladatot láthat el, mint egy pedagógiai asszisztens?
A középfokú pedagógiai asszisztens az IKK tájékoztatója értelmében felügyelheti, kísérheti a csoportot, illetve gondozási feladatokat láthat el. Őket nevelést és oktatást segítő munkakörben alkalmazzák az óvodákban. Ehhez képest egy óvodai nevelő egy diplomás óvodapedagógussal együtt aktívan vesz részt az ovisok gondozásában, fejlesztésében.4. Akkor lényegében az óvodai nevelő óvodapedagógusként dolgozik?
Ha megszerzitek az óvodai nevelő szakmát, akkor óvodapedagógusi munkakörben alkalmaznak titeket. Az Eduline birtokába jutott belügyminisztériumi levél szerint ez azt jelenti, hogy a diplomás óvodapedagógusokhoz hasonlóan nektek is minősülnötök kell, de legfeljebb a Pedagógus II. kategóriát érhetitek el. A levél értelmében a munkaidőtöket is ugyanúgy osztják be, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, azaz akár délelőtt is vezethettek csoportot.5. Mennyit lehet keresni óvodai nevelőként?
Ugyanazok a bérsávok vonatkoznak rátok, mint egy diplomás óvodapedagógusra. Azaz gyakornokként minimum bruttó 640 900 forintot kereshettek. Ha minősültök, akkor bruttóban:Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül):
6. Az óvodai nevelő szakképesítés pluszpontot jelent, ha óvodapedagógusnak tanulnátok tovább?
Igen, az egyetemi óvodapedagógusi szakokon beszámítják, ha van ilyen képesítésetek. Hogy pontosan hány többletpontot kaphattok erre a végzettségre, az mindig az adott felsőoktatási intézmény felvételi tájékoztatójában található.7. Hol indítanak óvodai nevelő képzést?
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán 43 olyan technikum szerepel, amelyik óvodai nevelőket képez. Általánosságban elmondható, hogy Tolna és Veszprém megyét leszámítva az ország minden megyéjében van olyan intézmény, ahol ezt a szakmát lehet tanulni. Az intézmények teljes listáját itt tudjátok megnézni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
