Az élethosszig tartó tanulás mutatójában a 27 tagország között Magyarország csak a 21. helyet szerezte meg, mellyel a mezőny utolsó harmadában helyezkedik el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren tanultak a magyarországi egyetemeken. Az Eurostudent kutatása alapján a hallgatók 15,7 százaléka 30 év feletti, többségük esti, levelező vagy távoktatási formában tanul. Nappali tagozaton csupán 3,3 százalékuk vesz részt, vagyis munka mellett ült vissza az iskolapadba - írja a Népszava.
A nem nappali képzésekre járó egyetemi hallgatók száma emelkedett: idén 107 ezren tanultak ilyen formában, 11 ezerrel többen, mint az előző tanévben. Ugyanakkor míg 2023-ban 19,2 ezren szereztek végzettséget ebben a munkarendben, 2024-ben már csak 14,8 ezren.A felnőttoktatás területén hasonló visszaesés tapasztalható az érettségit szerzők számában is: 2023-ban még 8,2 ezer fő tett sikeres vizsgát, 2024-ben viszont már csak 6,1 ezren. Ezzel szemben a szakképzésben nőtt a teljesítmény: a tavalyi évben tízezerrel több szakmai vizsgát tettek, mint korábban.Aggasztó adat, hogy még mindig közel 70 ezren élnek Magyarországon, akik nem fejezték be az általános iskolát sem. A felnőttoktatásban mindössze 744-en zárták sikeresen a 8. osztályt 2024-ben.Az egész életen át tartó tanulás terén hazánk az EU-s mezőny hátsó harmadában van. A KSH szerint a 25–64 év közötti lakosságnak csupán 9,6 százaléka vett részt bármilyen oktatásban 2023-ban, amivel Magyarország a 21. helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az élen Svédország áll 38,8 százalékkal, míg az uniós átlag 12,8 százalék.Jó hír, hogy ezzel az eredménnyel Bulgáriát sikerült megelőzni, hiszen ez az arány az unioós országok közül ott a legalacsonyabb (1,4 százalék),
Fontos kiemelni, hogy a folyamatos technológiai és gazdasági változások egyre inkább megkövetelik az újabb és újabb képzésekbe való bekapcsolódást. Ennek ellenére Magyarországon a tanulási kedv még mindig alacsony, és a felnőttek közül sokan nem jutnak el a tanulmányok befejezéséig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
