A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren tanultak a magyarországi egyetemeken. Az Eurostudent kutatása alapján a hallgatók 15,7 százaléka 30 év feletti, többségük esti, levelező vagy távoktatási formában tanul. Nappali tagozaton csupán 3,3 százalékuk vesz részt, vagyis munka mellett ült vissza az iskolapadba - írja a Népszava.

A nem nappali képzésekre járó egyetemi hallgatók száma emelkedett: idén 107 ezren tanultak ilyen formában, 11 ezerrel többen, mint az előző tanévben. Ugyanakkor míg 2023-ban 19,2 ezren szereztek végzettséget ebben a munkarendben, 2024-ben már csak 14,8 ezren.

A felnőttoktatás területén hasonló visszaesés tapasztalható az érettségit szerzők számában is: 2023-ban még 8,2 ezer fő tett sikeres vizsgát, 2024-ben viszont már csak 6,1 ezren. Ezzel szemben a szakképzésben nőtt a teljesítmény: a tavalyi évben tízezerrel több szakmai vizsgát tettek, mint korábban.

Aggasztó adat, hogy még mindig közel 70 ezren élnek Magyarországon, akik nem fejezték be az általános iskolát sem. A felnőttoktatásban mindössze 744-en zárták sikeresen a 8. osztályt 2024-ben.

Az egész életen át tartó tanulás terén hazánk az EU-s mezőny hátsó harmadában van. A KSH szerint a 25–64 év közötti lakosságnak csupán 9,6 százaléka vett részt bármilyen oktatásban 2023-ban, amivel Magyarország a 21. helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az élen Svédország áll 38,8 százalékkal, míg az uniós átlag 12,8 százalék.

Jó hír, hogy ezzel az eredménnyel Bulgáriát sikerült megelőzni, hiszen ez az arány az unioós országok közül ott a legalacsonyabb (1,4 százalék),

Fontos kiemelni, hogy a folyamatos technológiai és gazdasági változások egyre inkább megkövetelik az újabb és újabb képzésekbe való bekapcsolódást. Ennek ellenére Magyarországon a tanulási kedv még mindig alacsony, és a felnőttek közül sokan nem jutnak el a tanulmányok befejezéséig.