Újraindulhat az önkéntesek országos képzése a kórházban rekedt csecsemők gondozására

Új lendületet kaphat a hospitalizált – tartósan kórházban élő – csecsemők segítésére irányuló civil kezdeményezés.

A Nevetnikék Alapítvány az Országos Kórházi Főigazgatósággal közösen indíthatja el az önkéntesek országos képzését – írja a Népszava. A cél, hogy olyan képzett segítők jelenjenek meg a hazai egészségügyi intézményekben, akik szakszerűen tudnak gondoskodni azokról a kisbabákról, akiknek nincs mellettük családjuk a kórházi tartózkodás alatt.

Hatalmasat zuhant a születések száma Magyarországon

A Pécsen és Kaposváron már 17 éve jelen lévő Nevetnikék Alapítvány tavaly országos képzési programot hirdetett, amellyel a hospitalizált csecsemők ellátására vállalkozó önkénteseket készítettek volna fel. Februárban és márciusban 75 fő már el is végezte a programot, ám a szervezet vezetője, Kőműves Glória – ahogy fogalmazott – „szokatlanul sok falba ütköztek”, és úgy érezték, a gyerekek érdekében jobb, ha szüneteltetik a további képzések szervezését.

Kőműves Glória a Népszavának elmondta, mivel több ezren jelentkeztek országszerte, ezért különösen fájó volt meghozni a döntést a visszalépésről. Azt is hozzátette, hogy a pécsi és kaposvári működés zavartalanul folytatódik, és jelenleg is várják olyan civil szervezeti vezetők jelentkezését, akik más városokban is szívesen bekapcsolódnának ebbe a hiánypótló munkába.

Most viszont új lehetőség körvonalazódik: a Nevetnikék és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös munkába kezdhet, bár a projekt részletei még nem ismertek.

A lap szerint más szervezetek is próbáltak hasonló önkéntes programot indítani, de legtöbbjük nem jutott be a kórházakba, így végül feladták a kezdeményezést.

Pedig az igény hatalmas: csak a pécsi Nevetnikék egy év alatt 1210 kórházi gyermeket látogatott meg, közülük 422 volt hat év alatti, 112 mellett pedig egyáltalán nem voltak jelen szülők. És ezek csak pécsi adatok – a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy máshol hasonló ellátás zajlana.

Elutasították az Örkény Színház pedagógusképzésének akkreditációját – az Oktatási Hivatal szerint már van elég hasonló

A kórházban maradt csecsemők helyzete továbbra is homályban van. A Belügyminisztérium már nem közöl adatokat arról, hány gyerek ragadt bent az intézményekben, és milyen megoldást kínál számukra a gyermekvédelmi rendszer. Egy tavaly őszi nyilatkozatból annyi tudható, hogy országosan 280–300 olyan kisbaba lehet, akiket sem nevelőszülőhöz, sem intézménybe nem tudtak elhelyezni.

A legsúlyosabb esetekben a babák hosszú hónapokon, akár több mint egy éven át kórházakban élnek. A Nevetnikék Alapítvány kezdeményezése nemcsak a csecsemők fizikai, hanem lelki jóllétének is szól.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.