Ezeket tartják fontosnak a női felsővezetők a munkában - előtérbe kerül a mesterséges intelligencia

A kutatásból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció minden eddiginél nagyobb szerepet kap, emellett egyre fontosabbá válnak az egyéni teljesítmények – mindezzel párhuzamosan azonban a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul fennállnak.

A KPMG Global Female Leaders Outlook című nemzetközi kutatásából kiderül: a női vezetők rekordgyorsasággal alkalmazkodnak a változó környezethez, miközben új hangsúlyok jelennek meg a vállalati fókuszban.

Magyarország az Európai Unió sereghajtója női tudósok és mérnökök arányában

A felmérés szerint 2025-re a női döntéshozók több mint fele (56%) a technológiai beruházásokat tartja elsődleges célnak – ez duplája a két évvel korábbi aránynak. Eközben a HR-alapú kezdeményezések iránti érdeklődés jelentősen visszaesett (74%-ról 44%-ra). A mesterséges intelligencia már nem csak innovációs eszköz, hanem a versenyképesség és a vállalati túlélés kulcsa lett – fogalmaz Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

A diszkrimináció még mindig jelen van

Bár egyre több iparágban bővül a női vezetők aránya, a nemi egyenlőség továbbra is kihívás: a válaszadók kétharmada szerint az elmúlt három évben személyesen tapasztaltak valamilyen munkahelyi diszkriminációt vagy elfogultságot a nemük miatt.

Karrierépítés belülről

Új trend rajzolódik ki a női karrierutakban is: a többség már nem vált céget, hanem belső előrelépésre koncentrál. Ebben kiemelt szerepet kapnak a szakmai kapcsolatok és tudatosan épített hálózatok: 66% szerint ezek ma már elengedhetetlenek a vezetővé váláshoz. Ennek részeként a közösségi média is előtérbe került, 81% üzleti célokra is aktívan használja ezeket a platformokat.

Félnek telefonon beszélni és állásinterjún részt venni a Z generáció pályakezdői

Pozitív jövőkép a kihívások ellenére

Gazdasági nehézségek ellenére is a női vezetők 90%-a bizakodó vállalatuk jövőjét illetően, sokan árbevétel- és létszámbővülést is várnak. A technológiai fejlődés, az adaptív gondolkodás és a belső tartalékok adják a stabil alapot az előrelépéshez.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.