Bár az OKJ-s képzések rendszere már évekkel ezelőtt megszűnt, a szakmatanulás lehetősége továbbra is adott – sőt, akár ingyenesen is elérhető.
Az OKJ-s, vagyis az Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések éveken át meghatározták a hazai szakképzést. Azonban ez a rendszer már hivatalosan megszűnt, és helyét egy korszerűbb, rugalmasabb szakképzési struktúra vette át. Sokan azonban még mindig az "OKJ" kifejezést keresik, amikor szakmát szeretnének tanulni – jó hír számukra, hogy bár az elnevezés megváltozott, a szakmaszerzés lehetősége továbbra is elérhető, akár ingyenesen is.
Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre.
Mit kínál az új rendszer?
Érettségi után ma is be lehet kapcsolódni a szakképzésbe. A rendszer lényege, hogy a jelentkezők először egy rövidebb ágazati alapozó képzésben vesznek részt, ahol megismerhetik az adott szakmaterület általános jellemzőit. Ezt követően kezdődik meg a konkrét szakmára fókuszáló, gyakorlati oktatás, amelynek végső célja a szakmai vizsgára való felkészítés.
Akár két szakmát is tanulhattok ingyen
Az állam ingyenesen biztosítja a szakmatanulás lehetőségét azokban a szakképző intézményekben, amelyeket maga tart fenn, vagy amelyekkel együttműködési megállapodást kötött. Ez azt jelenti, hogy az első két szakma megszerzése – beleértve az esetleges előkészítő évfolyamokat és a műhelyiskolai képzéseket is – díjmentes az első szakmai vizsga letételéig, illetve a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül. Emellett az első, szakképző iskolában megszerezhető szakképesítés is ingyenes egészen az első képesítő vizsga befejezéséig.
Megnőtt a kereslet a tanfolyamok iránt: ezek a legnépszerűbb képzések.
Hol és mit lehet tanulni?
A 2024/25-ös tanévben is elérhető számos alapszakma érettségi után, amelyeket kizárólag technikumokban vagy szakképző iskolákban lehet elsajátítani. Az Innovatív Képzéstámogató Központ által kiadott tájékoztató füzet részletes információt ad a választható szakmákról, valamint arról, melyik iskola indítja az adott képzést. A kiadvány online is elérhető.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
