Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.
Bár a legtöbb felsőoktatásba készülő diáknak az elsődleges célpontja feltehetőleg az, hogy bejusson valamilyen alapképzésre, nem kell lemondanotok az egyetemi továbbtanulásról akkor sem, ha nem sikerül megugranotok a ponthatárt a listátokon szereplő alapszakon vagy alapszakokon, vagy esetleg az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem éritek el, de nem akartok fizetni a diplomátokért.
Egyre több egyetem indít ugyanis felsőoktatási szakképzéseket, amikre az alacsonyabb pontszámok miatt könnyebb bekerülni, ráadásul az elvégzése után akár az alapképzésbe is becsatlakozhattok, hiszen a végzettségetekért cserébe pluszpontokat kaphattok, az alapképzést pedig rövidebb időtartam alatt végezhetitek el.
A Felvi szerint indul például felsőoktatási szakképzés
és jogi, valamint műszaki területen is.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A pontszámítás ezek esetében is történhet duplázással, valamint az érettségi és tanulmányi eredmények összeadásával attól függően, hogy melyik lehetőség jelenti a magasabb pontszámot számotokra, és természetesen itt is beszámítják az intézményi pontok jogcímen kapható, például nyelvvizsgáért, tanulmányi- vagy sporteredményekért járó pontokat.
Jelentkezni ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül kell, felsőoktatási szakképzés megjelölése pedig ugyanúgy beleszámít a három ingyenesen megjelölhető jelentkezési helybe, mint az alapszakos egyetemi képzések.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
