Havi 2 millió forint feletti bruttó átlagkereset - ez ma a legjobban fizető szakma, amihez még diploma sem kell

Bizonyos diploma nélküli szakmák gyakran jobb fizetést ígérnek, mint azok, amik felsőfokú oklevelet igényelnek. Magyarország legjobban fizetett munkaköre is ilyen, a betöltése viszont rendkívül komoly tudáshoz és feltételekhez kötött.

  • Székács Linda

2 297 405 forint - akár ennyi is lehet a légiforgalmi irányítók bruttó átlagkeresete a KSH 2019-2022-es statisztikája szerint, ami így Magyarország legjobban fizetett szakmája.

Bár ez a szakma rendkívül komoly tudást és koncentrációt igényel, felsőfokú oklevél nem szükséges a munkakör betöltéséhez, elég egy középfokú angol nyelvvizsga, középfokú iskolai végzettség és egy 2 éves légiforgalmi irányító képzés elvégzése, erre viszont csak 20. életévüket betöltött, büntetlen előéletű személyek jelentkezhetnek.

A képzés Magyarországon mindössze egy helyen, a HungaroControlnál indul, akik a kiválasztás során többek között olyan kompetenciákat is vizsgálnak, mint a jelentkezők átfogó, logikus gondolkodásmódja, a gyors és hatékony döntéshozatal képessége, a potenciális légiforgalmi irányítók rövidtávú memóriája, térlátása és térbeli orientációjának képessége és az, hogy mennyire tudnak csapatban dolgozni. Nem hiába, hiszen

"a magyar légiforgalmi irányítók évente átlagosan 600 000 légi járatot irányítanak; intenzív időszakban 30-40 másodpercenként lép be egy gép Magyarország légterébe, a napi átlag 1700, a rekord 3527 repülőgép irányítása volt egy nap alatt"

- írják a HungaroControl oldalán.

A személyes interjúra és az orvosi alkalmassági vizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ezen a teszten a jelentkezők megfelelően teljesítenek.

A képzés elméleti szakasza heti 5 napon keresztül, reggel 8-tól 16 óráig tart, ami mellett lehet munkát vállalni, de nem ajánlott annak intenzitása miatt.

"Azt javasoljuk, hogy az, aki részt vesz a képzésen, kizárólag a tanulmányaira koncentráljon, mert a hiányzási és vizsgaszabályok szigorúak, ezek megszegése esetén a hallgató kizárható a további képzésből" - teszik hozzá.

Az elméleti képzést szimulátoros gyakorlati képzés követi, a végzetteknek pedig munkát is ajánlanak. A képzés költségét ráadásul átvállalják, ennek viszont az a feltétele, hogy a végzett légiforgalmi irányító legalább 10 évig dolgozzon a szakmájában a magyar vállalatnál. Ha azt mégis megszakítja, a képzés költségeit és annak egyéb ráfordításait meg kell térítenie.

"A képzés alatt a hallgatók alapbért kapnak. A képzés elején ennek mértéke br. 300.000 HUF/hó. Egy későbbi fázisban ez az összeg br. 350.000 HUF/hó-ra emelkedik. A munkahelyi gyakorlat alatt a gyakornok hallgató fizetése br. 400.000HUF/hó, illetve itt már megilleti a hallgatót műszakpótlék is, mely kb. 15-20%. A teljes képzés alatt jár cafeteria juttatás is, mely jelenleg br. 500.000 HUF/év" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.