Papír nélkül is lehet szakmád: eltörölhetik több munkakör képesítési kötelezettségét

A gazdaságfejlesztési miniszter tervezete alapján eltörölnék a bizonyos munkakörökhöz tartozó képesítések kötelezettségeit. Így már papír nélkül is lehetne dolgozni ezekben a szakmákban.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy új ötlettel állt elő a munkaerőhiány megoldására. Egy olyan tervezetet nyújtott be, amiben megváltoztatná az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló rendeletet – írta meg az Economx.

A rendelet ezzel egyszerűen eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges képesítéseket.

A tervezet célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé.

- áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium indoklásában.

A tervezetről társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kormány. Ennek okán szeptember 22-ig várják az állampolgárok ezzel kapcsolatos észrevételeit.

Ezekben a szakmákban törölnék el a képesítést:

  • Biológiai termékek előállítása
  • Cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése
  • Épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése és javítása
  • Kézápolás és műkörömépítés
  • Szénsavtermelés és- feldolgozás
  • Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • Villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben)
  • Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig)

A témával részletesen foglalkoztunk az alábbi cikkünkben:

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.