Papír nélkül is lehet szakmád: eltörölhetik több munkakör képesítési kötelezettségét

A gazdaságfejlesztési miniszter tervezete alapján eltörölnék a bizonyos munkakörökhöz tartozó képesítések kötelezettségeit. Így már papír nélkül is lehetne dolgozni ezekben a szakmákban.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy új ötlettel állt elő a munkaerőhiány megoldására. Egy olyan tervezetet nyújtott be, amiben megváltoztatná az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló rendeletet – írta meg az Economx.

A rendelet ezzel egyszerűen eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges képesítéseket.

A tervezet célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé.

- áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium indoklásában.

A tervezetről társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kormány. Ennek okán szeptember 22-ig várják az állampolgárok ezzel kapcsolatos észrevételeit.

Ezekben a szakmákban törölnék el a képesítést:

  • Biológiai termékek előállítása
  • Cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése
  • Épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése és javítása
  • Kézápolás és műkörömépítés
  • Szénsavtermelés és- feldolgozás
  • Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • Villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben)
  • Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig)

A témával részletesen foglalkoztunk az alábbi cikkünkben:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.