A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma viszont jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát – derül ki egy friss felmérésből.
Az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése program (PIAAC) a munkaképes korú felnőtt lakosság (16-65 évesek) legfontosabb kognitív készségeinek nemzetközi, reprezentatív felmérését végzi, amely során olyan területeket vizsgálnak, mint a szövegértés, a számolás és a problémamegoldás – olvasható az MTI-n.
Ebből az derült ki, hogy a magyar felnőttek számolási képessége meghaladja, a szövegértési képessége alulmúlja, a problémamegoldó képessége pedig megközelíti az OECD országok átlagát.
Magyarország 2015-ben csatlakozott ehhez a programhoz. A felmérés második ciklusa 32 ország részvételével 2018-ban indult, az adatfelvétel Magyarországon 2022. szeptember 1-től 2023. február 15-ig zajlott. A felmérés második ciklusának eredményeit várhatóan 2024 végén hozzák nyilvánosságra. A felmérést Magyarországon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciumi együttműködésben végezte el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
