Rosszabb a magyar felnőttek szövegértési képessége az átlagnál

A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma viszont jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát – derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline/MTI

Az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése program (PIAAC) a munkaképes korú felnőtt lakosság (16-65 évesek) legfontosabb kognitív készségeinek nemzetközi, reprezentatív felmérését végzi, amely során olyan területeket vizsgálnak, mint a szövegértés, a számolás és a problémamegoldás – olvasható az MTI-n.

Ebből az derült ki, hogy a magyar felnőttek számolási képessége meghaladja, a szövegértési képessége alulmúlja, a problémamegoldó képessége pedig megközelíti az OECD országok átlagát.

Magyarország 2015-ben csatlakozott ehhez a programhoz. A felmérés második ciklusa 32 ország részvételével 2018-ban indult, az adatfelvétel Magyarországon 2022. szeptember 1-től 2023. február 15-ig zajlott. A felmérés második ciklusának eredményeit várhatóan 2024 végén hozzák nyilvánosságra. A felmérést Magyarországon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciumi együttműködésben végezte el.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.