Bruttó 500 ezer forint - a KSH szerint júliusban ilyen volt az átlagfizetés

A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

  • Eduline/MTI

499 952 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban, a nettó pedig 344 700 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A medián kereset – azaz a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, másik fele kevesebbet – bruttó 400 900 forint, a nettó mediánkereset pedig 279 400 forint volt.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban 518 800, illetve 405 800 forintot ért el az átlag. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az infokommunikációs szektorban 819 700 forintra, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 810 200 forintra ment fel az átlag. A vendéglátás területén 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag. A költségvetési szektorban bruttó 503 400, nettó 334 700 forint volt az átlag közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatásban bruttó átlagkereset 548 800 forintra emelkedett, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban pedig 464 ezer forint - derül ki a KSH júliusi adataiból.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.