Bruttó 500 ezer forint - a KSH szerint júliusban ilyen volt az átlagfizetés

A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

  • Eduline/MTI

499 952 forint volt a bruttó átlagkereset idén júliusban, a nettó pedig 344 700 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A medián kereset – azaz a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, másik fele kevesebbet – bruttó 400 900 forint, a nettó mediánkereset pedig 279 400 forint volt.

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban 518 800, illetve 405 800 forintot ért el az átlag. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az infokommunikációs szektorban 819 700 forintra, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 810 200 forintra ment fel az átlag. A vendéglátás területén 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag. A költségvetési szektorban bruttó 503 400, nettó 334 700 forint volt az átlag közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatásban bruttó átlagkereset 548 800 forintra emelkedett, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban pedig 464 ezer forint - derül ki a KSH júliusi adataiból.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.