A fővárosban 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak

Bár lassult az áremelkedés, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik szeptembertől egyetemen kezdik a tanévet és albérletben laknak – sajnos nem csak Budapesten drágultak a lakások.

  • Eduline

Júliusban 23 százalékkal voltak drágábbak az albérletek, mint egy évvel korábban. A fővárosban 25 százalékkal emelkedett a kiadó lakások ára egy év alatt – idézi a hvg.hu a KSH és az ingatlan.com közös felmérését.

Mennyi az annyi?

A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került Csepel, ahol az éves bérleti díjak nem nőttek, a több városrészben viszont 4 és 64 százalék között váltakozott az emelkedés - áll a jelentésben. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti az árszint a pesti Belváros, Terézváros és Angyalföld, valamint Buda albérleteinél. A budai oldalon az összes kerület, nem csak a hagyományosan drága Vár, a II. és a XII. kerület, hanem Újbuda, Óbuda és Budafok is felfelé húzta az átlagot.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt - írja az oldal.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.