Nem vettek fel egyetemre vagy főiskolára? Érdemes utánajárni, milyen lehetőségeitek vannak a szakmaszerzésre, ez is jó B terv lehet.
Az érettségire épülő két- vagy hároméves képzések rövid ágazati alapoktatásból, valamint szakirányú oktatásból állnak, közismereti (például magyar, történelem stb.) tantárgyakat már nem kell tanulni. Azok, akik technikusi képzést végeznek, és szakképzettségüknek megfelelően tanulnak tovább, a felsőoktatási jelentkezésnél dönthetnek úgy, hogy pontjaik számítása kizárólag a szakmai vizsgájuk eredménye alapján történjen. Ez azt jelenti, hogy így akár 400 pontot is szerezhettek. Emellett pedig jogosultak vagytok többletpontokra is. A pontszámításról itt találtok további információkat.
A szakképzésben ösztöndíjakra is pályázhattok, amelyekről ezen az oldalon lehet bővebben tájékozódni. Munkabért is kaphatnak tanulmányaik során azok, akik duális képzésben tanulnak, tehát a szakmai oktatást vállalati környezetben végzik. Diákigazolványt is kaptok, vagyis továbbra is igénybe vehetitek a diákkedvezményeket.
A szakképzésekről további információkat ezen az oldalon találtok.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
