A “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is - állítja egy brit tanácsadó cég.
Vannak munkáltatók, akik a fizetések terén nem vehetik fel más szereplőkkel a versenyt a saját szektorukban, nem tudnak magasabb bért ígérni a pályázóknak, cserébe viszont fel tudják ajánlani a rövidebb munkahetet - mondta a hvg.hu-nak Kyle Lewis, a brit Autonomy társalapítója és társigazgatója.
Izlandon a rövidebb munkahét már évek óta sikeres. Az ország lakosainak 86 százaléka most már dönthet amellett, hogy négy-öt órával kevesebbet dolgozik egy héten. A kísérletben részt vevők arról számoltak be, hogy a megnövekedett szabadidővel kiegyensúlyozottabb, kevésbé stresszes lett az életük, jobban érzik magukat a bőrükben, miközben a munkáltató is jól járt, mert a produktivitás javulni kezdett.
Egy 2021 májusában készült brit tanulmány szerint a 4 napos munkahét általános bevezetése az Egyesült Királyság karbonlábnyomát 127 millió tonnával csökkentené 2025-re.
Persze a rövidebb munkahétnek is vannak árnyoldalai, nehéz például elképzelni a projektalapú munkáknál - írja a hvg.hu -, hogy ha csak négy nap áll a rendelkezésre, és sürget a határidő, hogyan lehet elkerülni a túlórázást.
Kyle Lewis mégis váltig állítja, hogy a négynapos munkahét többletkiadás nélkül is megvalósítható. A lerövidülő munkaidő ugyanis nem jelenti szükségszerűen a produktivitás visszaesését, amit aztán anyagi ráfordítással kéne visszatornázni: “azt tapasztaljuk, hogy sok esetben péntekenként, különösen péntek délutánonként amúgy is jelentősen csökken a teljesítmény” - mondta.
Vajon a négynapos rendszer az iskolákban is működne? Az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény kísérletezik a rövidített tanítási héttel - elsősorban nem szakmai megfontolásból, hanem a tanárhiány vagy éppen anyagi problémák miatt. A tapasztalatok eddig vegyesek.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
