Így szerezhettek OKJ-s végzettséget teljesen ingyen, egyetem után is

Akkor is ingyen szerezhettek szakképesítést, ha már elvégeztek egy egyetemi vagy főiskolai szakot? Számít-e, hány államilag finanszírozott félévet használtatok el az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez? Olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Csik Veronika

A diploma – az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából – nem számít szakképesítésnek, vagyis a diploma megszerzése után ugyanolyan feltételekkel szerezhettek OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben. Az iskolai rendszerű oktatásban az első két szakképesítés megszerzése ugyanis végzettségtől függetlenül ingyenes, a tanfolyami képzésekért viszont fizetni kell.

Arról viszont ne feledkezzetek meg, hogy 25 éves kor felett azonban csak esti vagy levelező tagozatos, iskolarendszerű képzéseken tudtok részt. Ezeket a képzéseket általában szakképzési centrumok hirdetik meg, jellemzően szeptemberben vagy februárban.

Egyébként ez fordítva is igaz: ha OKJ-s szakképesítést szereztetek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.

Mennyi idő után lehet most szakmát és érettségit szerezni?

Először is nézzük, mik a legnépszerűbb szakmák. Technikumban itt nézhetitek meg a toplistát, szakképző iskolában pedig itt. Szakmét tanulnátok? Az alapszakmák listáját itt nézhetitek meg – több szakma egészen új nevet kapott, néhányat pedig összevontak, ezért érdemes használni az „új ágazatok és szakmák fordítókulcsa” nevű menüpontot.

A technikumokban a képzés ötéves - a korábbi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.

Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.