Akkor is ingyen szerezhettek szakképesítést, ha már elvégeztek egy egyetemi vagy főiskolai szakot? Számít-e, hány államilag finanszírozott félévet használtatok el az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez? Olvasói kérdésre válaszoltunk.
A diploma – az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából – nem számít szakképesítésnek, vagyis a diploma megszerzése után ugyanolyan feltételekkel szerezhettek OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben. Az iskolai rendszerű oktatásban az első két szakképesítés megszerzése ugyanis végzettségtől függetlenül ingyenes, a tanfolyami képzésekért viszont fizetni kell.
Arról viszont ne feledkezzetek meg, hogy 25 éves kor felett azonban csak esti vagy levelező tagozatos, iskolarendszerű képzéseken tudtok részt. Ezeket a képzéseket általában szakképzési centrumok hirdetik meg, jellemzően szeptemberben vagy februárban.
Egyébként ez fordítva is igaz: ha OKJ-s szakképesítést szereztetek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.
Mennyi idő után lehet most szakmát és érettségit szerezni?
Először is nézzük, mik a legnépszerűbb szakmák. Technikumban itt nézhetitek meg a toplistát, szakképző iskolában pedig itt. Szakmét tanulnátok? Az alapszakmák listáját itt nézhetitek meg – több szakma egészen új nevet kapott, néhányat pedig összevontak, ezért érdemes használni az „új ágazatok és szakmák fordítókulcsa” nevű menüpontot.
A technikumokban a képzés ötéves - a korábbi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.
Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
