Az árak már most is emelkednek, de nagyon sok tulajdonos a csúcsidőszakot várja, amikor a legtöbb leendő egyetemista lakáskeresésébe fog.
Éves összehasonlításban 0,3 százalékkal csökkentek, de az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak áprilisban Magyarországon. Mit jelent ez számokban? Ebben a hónapban átlagosan 135 ezer forintos havi bérleti díjért lehetett kivenni egy lakást, ez átlagban nagy ugrás előző hónapra jellemző 130 ezer forinthoz képest.
A tavaly augusztusban indult csökkenés januárban torpant meg, azóta hónapról hónapra egyre drágább lakást bérelni, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.
Budapesten minden kerületben emelkedtek az árak 1-2 százalékkal, Budán kicsivel jobban, mint Pesten.
Az emelkedés elsősorban az újépítésű lakások piacra kerülésének köszönhető - a használt lakásoknál ugyanis májusban 3000 forint volt az egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj, ami ugyanakkora, mint áprilisban volt - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az árak még magasabbak lehetnek
A felvételi ponthatárok kihirdetése után ugyanis júliusban és augusztusban általában feljebb kúsztak az árak az elmúlt években. Szakértők szerint sok tulajdonos már a meghirdetéssel is kivárja az albérletpiac csúcsidőszakát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
