Az árak már most is emelkednek, de nagyon sok tulajdonos a csúcsidőszakot várja, amikor a legtöbb leendő egyetemista lakáskeresésébe fog.
Éves összehasonlításban 0,3 százalékkal csökkentek, de az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak áprilisban Magyarországon. Mit jelent ez számokban? Ebben a hónapban átlagosan 135 ezer forintos havi bérleti díjért lehetett kivenni egy lakást, ez átlagban nagy ugrás előző hónapra jellemző 130 ezer forinthoz képest.
A tavaly augusztusban indult csökkenés januárban torpant meg, azóta hónapról hónapra egyre drágább lakást bérelni, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.
Budapesten minden kerületben emelkedtek az árak 1-2 százalékkal, Budán kicsivel jobban, mint Pesten.
Az emelkedés elsősorban az újépítésű lakások piacra kerülésének köszönhető - a használt lakásoknál ugyanis májusban 3000 forint volt az egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj, ami ugyanakkora, mint áprilisban volt - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az árak még magasabbak lehetnek
A felvételi ponthatárok kihirdetése után ugyanis júliusban és augusztusban általában feljebb kúsztak az árak az elmúlt években. Szakértők szerint sok tulajdonos már a meghirdetéssel is kivárja az albérletpiac csúcsidőszakát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
