A régió fővárosai közül továbbra is azoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, akik Bécsben szeretnének lakást bérelni, de Budapestet és Prágát kivéve valamennyi fővárosban emelkedtek az albérletárak a tavaly novemberihez képest - derül ki egy friss tanulmányból.
Az Otthon Centrum közleményéből kiderül, hogy Közép-Európa fővárosai közül egy évvel ezelőtt is Bécsben lehetett a legdrágábban lakást bérelni, átlagosan havi 310 ezer forint volt egy kétszobás belvárosi lakás bérleti díja. A külföldi továbbtanulás szempontjából népszerű úticélnak számító ausztriai fővárosban idén egy hasonló méretű lakásért már 317 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. A szórás azonban érzékelhetően nagy a legolcsóbb külvárosi (270 ezer forint) és a legdrágább belvárosi lakások (433 ezer forint) átlagos ára között. Aki nem ragaszkodik a központi fekvéshez, annak akár 28 százalékkal kevesebb forintnak megfelelő eurót kell havonta kifizetnie a bérlakásért - a tanulmány szerint az arányok a régió összes városára érvényesek.
Pozsony átlagos árszintje is érezhetően emelkedett egy év alatt: 2019 novemberében 220 ezer forint volt a havi bérleti díj, idén azonban már 280 ezer forintnak megfelelő euróba került egy belvárosi kétszobás lakás átlagos lakbére. Prágában a tavalyihoz képest (300 ezer forint/hó) 10 százalékkal csökkentek az átlagárak, idén késő ősszel már 270 ezer forintért lehetett lakást bérelni. A legolcsóbb belvárosi kétszobás lakásért 207 ezer forintnak, a ledrágábbért 360 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kell fizetni havonta a belvárosban.
Varsóban ugyancsak emelkedtek az árak a válság hónapjai alatt: amíg tavaly 227 ezer forint/hó volt, addig idén ősszel már 243 ezer forintra nőtt az átlagos belvárosi kétszobás lakás bérleti díja. Mindeközben Zágráb bérleti díjaiban nem történt látványos változás az elmúlt egy év alatt, 170 ezer forintnak megfelelő horvát kunáért lehet egy belvárosi lakást bérelni. Ljubjanában 213 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos belvárosi bérleti díj, igaz, a minőségtől függően akár 350 ezret is elkérhetnek egy városközpontban található lakásért a szlovén fővárosban.
Budapesten érezhető a különség a Duna két partja között. A belső pesti városrészekben (az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületben) havonta 154 ezer forint volt a bérleti díj átlaga, amiért egy 52 négyzetméter alapterületű lakást lehet bérelni. A négyzetméterek ára átlagosan 2970 forint körül alakult havonta. A budai oldalon a centrumhoz közelebb fekvő területeken (az I, II., III., XI., XII. kerületben) viszont jóval magasabb, már 193 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A belvároshoz képest az átlagos bérbeadott lakás alapterülete 61,5 négyzetméter volt, a négyzetméterre vetített díj 3144 forint.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a fővárosban a járvány megfizethetőbbé tette a lakásbérlést, mivel a turizmus látványos visszaesése miatt rengeteg rövid távon hasznosított szálláshely jelent meg a bérlakáspiacon. Mindezt tovább erősítette, hogy a külföldi és vidéki munkavállalók, illetve - az online oktatás bevezetése miatt - a diákok jelentős hányada is hazaköltözött, ezzel mérséklődött a kereslet. A helyzet nyertesei azok az egyetemisták és főiskolások lehetnek, akik a kollégiumok bezárása miatt albérletbe költöznek, mivel ők Budapesten már több mint 14 ezer, országos szinten pedig több mint 21 ezer kiadó lakásból tudnak válogatni. Erről itt írtunk korábban.
Ha külföldi továbbtanuláson gondolkodnak, nemcsak a lakhatásra kell költenetek, számos más kiadással is kalkulálnotok kell. Éppen ezért egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal számolhattok:
Külföldi továbbtanulás: ingyenesen vagy milliókért?
Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a végzős diákok közül sokan döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. Ehhez viszont sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Éppen ezért most összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
