A régió fővárosai közül továbbra is azoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, akik Bécsben szeretnének lakást bérelni, de Budapestet és Prágát kivéve valamennyi fővárosban emelkedtek az albérletárak a tavaly novemberihez képest - derül ki egy friss tanulmányból.
Az Otthon Centrum közleményéből kiderül, hogy Közép-Európa fővárosai közül egy évvel ezelőtt is Bécsben lehetett a legdrágábban lakást bérelni, átlagosan havi 310 ezer forint volt egy kétszobás belvárosi lakás bérleti díja. A külföldi továbbtanulás szempontjából népszerű úticélnak számító ausztriai fővárosban idén egy hasonló méretű lakásért már 317 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. A szórás azonban érzékelhetően nagy a legolcsóbb külvárosi (270 ezer forint) és a legdrágább belvárosi lakások (433 ezer forint) átlagos ára között. Aki nem ragaszkodik a központi fekvéshez, annak akár 28 százalékkal kevesebb forintnak megfelelő eurót kell havonta kifizetnie a bérlakásért - a tanulmány szerint az arányok a régió összes városára érvényesek.
Pozsony átlagos árszintje is érezhetően emelkedett egy év alatt: 2019 novemberében 220 ezer forint volt a havi bérleti díj, idén azonban már 280 ezer forintnak megfelelő euróba került egy belvárosi kétszobás lakás átlagos lakbére. Prágában a tavalyihoz képest (300 ezer forint/hó) 10 százalékkal csökkentek az átlagárak, idén késő ősszel már 270 ezer forintért lehetett lakást bérelni. A legolcsóbb belvárosi kétszobás lakásért 207 ezer forintnak, a ledrágábbért 360 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kell fizetni havonta a belvárosban.
Varsóban ugyancsak emelkedtek az árak a válság hónapjai alatt: amíg tavaly 227 ezer forint/hó volt, addig idén ősszel már 243 ezer forintra nőtt az átlagos belvárosi kétszobás lakás bérleti díja. Mindeközben Zágráb bérleti díjaiban nem történt látványos változás az elmúlt egy év alatt, 170 ezer forintnak megfelelő horvát kunáért lehet egy belvárosi lakást bérelni. Ljubjanában 213 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos belvárosi bérleti díj, igaz, a minőségtől függően akár 350 ezret is elkérhetnek egy városközpontban található lakásért a szlovén fővárosban.
Budapesten érezhető a különség a Duna két partja között. A belső pesti városrészekben (az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületben) havonta 154 ezer forint volt a bérleti díj átlaga, amiért egy 52 négyzetméter alapterületű lakást lehet bérelni. A négyzetméterek ára átlagosan 2970 forint körül alakult havonta. A budai oldalon a centrumhoz közelebb fekvő területeken (az I, II., III., XI., XII. kerületben) viszont jóval magasabb, már 193 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A belvároshoz képest az átlagos bérbeadott lakás alapterülete 61,5 négyzetméter volt, a négyzetméterre vetített díj 3144 forint.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a fővárosban a járvány megfizethetőbbé tette a lakásbérlést, mivel a turizmus látványos visszaesése miatt rengeteg rövid távon hasznosított szálláshely jelent meg a bérlakáspiacon. Mindezt tovább erősítette, hogy a külföldi és vidéki munkavállalók, illetve - az online oktatás bevezetése miatt - a diákok jelentős hányada is hazaköltözött, ezzel mérséklődött a kereslet. A helyzet nyertesei azok az egyetemisták és főiskolások lehetnek, akik a kollégiumok bezárása miatt albérletbe költöznek, mivel ők Budapesten már több mint 14 ezer, országos szinten pedig több mint 21 ezer kiadó lakásból tudnak válogatni. Erről itt írtunk korábban.
Ha külföldi továbbtanuláson gondolkodnak, nemcsak a lakhatásra kell költenetek, számos más kiadással is kalkulálnotok kell. Éppen ezért egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal számolhattok:
Külföldi továbbtanulás: ingyenesen vagy milliókért?
Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a végzős diákok közül sokan döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. Ehhez viszont sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Éppen ezért most összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
