Még mindig drága egy lakás, de kicsit jobban járhatnak, akik idén keresnek albérletet

Napokon belül kezdődik az új tanév, akik új városban kezdik az egyetemet és még nem találtak albérletet vagy nem jelentkeztek kollégiumba, az utolsó hullámban keresnek lakhatási lehetőséget. Mutatjuk a friss felméréseket az albérletárakról.

  • Eduline

Az első számok azt mutatják, hogy hiába esnek az albérletárak március óta, még így is 30 százalékkal vannak a 2015-ös szint fölött derül ki a legfrissebb felmérésből - írja hvg.hu.

Az albérletpiacon Budapest dominál, a hirdetések 62 százalékában fővárosi lakást akarnak kiadni. Öt éve ez az arány még 74 százalékos volt, a változás annak tudható be, hogy a vidéki nagyvárosokban is egyre több ingatlant bérelnek ki.

Budapesten egy lakás átlagos bérleti díja 2015 elején 140 ezer forint volt, ez 2020 elejére 175 ezer forintra nőtt, a járvány hatására azonban az idei második negyedévre 156 ezer forintra csökkent – mondták a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Négyzetméterenként Budapesten 3100, a megyei jogú városokban 2000, a többi vidéki városban 2200 forint volt az átlagos bérleti díj.

Vagyis a járvány miatt nagyjából oda esett vissza az árszint, mint ahol 2018 elején volt, az azelőtti évek drágulása még mindig látszik a számokon.

Pótfelvételizők, figyelem! Megvannak a ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2020-as pótfelvételi ponthatárait - több ezer jelentkező tudja meg a következő órákban, bekerült-e a kiválasztott intézménybe.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.